A kormány által tervezett Bosnyák téri költözéshez kapcsolódó ingatlanértékesítési szándék jóval nagyobb volt, mint amit korábban nyilvánosságra hoztak: a rendelkezésre álló információk szerint az állam az összes, a költözés miatt kiürülő épület eladását fontolóra vette, és ezek között több, eddig nem hirdetett, belvárosi ingatlan is szerepelt — írta a Telex, amelyet a hvg.hu összefoglalója idéz.
Mely ingatlanokra vonatkozott a terv?
A lap forrásai szerint a tervezett lista többek között magában foglalta az alábbi, korábban nem közzétett szerkezeteket:
- az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) Fiumei úti székháza (1912 és 1931 között épült, art deco stílusú)
- a Váci úti, húszemeletes SZOT-toronyház
- a NAV és két kormányhivatal több budapesti irodaháza
A jelentés szerint ezek közül néhányat nem tettek közzé sem prospektusban, sem az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) honlapján.
Hogyan kapcsolódott a bevételi tervhez?
A 2022–2023-as döntések hátterében több vizsgálat és elemzés állt, amelyek arra számítottak, hogy az állam a kiürülő belvárosi ingatlanok értékesítéséből jelentős, akár több százmilliárd forintos bevételre tehet szert. A Telex forrásai szerint ez a bevétel részben fedezte volna az új irodakomplexumok vételárát (például a Kopaszi-gáton, a Dürer Park melletti fejlesztésnél és a Bosnyák téri projektnél).
„Ezek a dokumentumok megvannak az MNV-nél, és az új kormány ki is adhatná őket, de nyilván politikai okokból nem akarják kiadni ezeket, hiszen veszteséget okoznak a költségvetésnek azzal, hogy nem veszik át a Bayer irodaházait,”
— mondta egy forrás a Telexnek, amely szerint a döntést előkészítők azzal számoltak, hogy erős piaci kereslet lesz a felszabaduló belvárosi irodák iránt.
Ki volt a célcsoport és miért nem jelentek meg a kínai vevők?
A Telex forrásai azt állítják, hogy a tervek szerint a kiürített ingatlanok iránt főként külföldi befektetők, elsősorban kínai vevők mutathattak volna érdeklődést. A lap forrása azonban nem tudta megmagyarázni, miért nem jelentek meg számottevően kínai befektetők az MNV árverésein.
Közgazdasági és politikai következmények
Az állami ingatlanvagyon értékesítése kétirányú hatással lehet a költségvetésre: egyrészt egyszeri bevételt generálhat, amelyet a kormány új beruházások vagy adósságleírás fedezésére használhat; másrészt a hosszú távú, bérleti bevételek és a központi intézmények működési helyszínének megváltoztatása költségeket és szervezési kihívásokat hozhat.
A most nyilvánosságra került részletek arra világítanak rá, hogy az értékesítési stratégia átláthatósága és a piaci megjelenés módja kulcsfontosságú: ha bizonyos ingatlanokat nem hirdetnek meg széles körben, az torzíthatja a versenyt és befolyásolhatja az elérhető árat.
| Elem | Forrás/állítás |
|---|---|
| Tervezett eladások mértéke | Telex: az összes kiürülő épület eladása |
| Nem hirdetett ingatlanok | OTI Fiumei úti székház, SZOT-torony, több NAV és kormányhivatal irodaháza |
| Várható bevétel | Elemzések: több százmilliárd forint (szám nem részletezett) |
Az ügy több kérdést vet fel a közpénzek kezelésének átláthatóságáról és a vagyonkezelési gyakorlatról. A részletes dokumentumok — amelyeket a Telex szerint az MNV birtokol — politikai okokra hivatkozva nem kerültek nyilvánosságra. A jövőben az érintett intézmények és a költségvetési felelősök válaszai döntenek arról, hogy a közvélemény milyen mértékben kap pontos képet a tranzakciók pénzügyi hátteréről.
