A Duna jelenleg rendkívül alacsony vízállása miatt fontolóra vett fenékküszöb telepítése gyors beavatkozásként merült fel a paksi atomerőmű hűtővízellátásának biztosítására. A WWF Magyarország szakértője azonban óvatosságra inti a döntéshozókat: a küszöb önmagában nem feltétlenül szünteti meg a folyó hosszú távú, több évtizede tartó mélyülésének okait.
Mit várhatunk a fenékküszöbtől?
Gruber Tamás szerint a fenékküszöb felvízi oldalon képes lehet visszatartani a vizet és megemelni a vízszintet, ami rövid távon hozzájárulhat a hűtővíz-ellátás stabilizálásához. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a beavatkozás hatásai összetettek: az alvízi oldalon a helyzet akár romolhat is, ha a küszöb megváltoztatja a vízfolyás és a hordalék viselkedését.
„A fenékküszöb a felvízi oldalon képes lehet visszatartani a vizet és megemelni a vízszintet, ugyanakkor az alvízi oldalon akár tovább súlyosbíthatja a kisvízi helyzetet.”
A WWF szakértője rámutatott arra is, hogy a rendelkezésre álló idő nem volt elegendő átfogó, több szempontot egyidejűleg vizsgáló tervezésre. A fenékküszöb pontos műszaki kialakításáról, anyagáról és a későbbi módosíthatóságáról jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő információ.
Ökológiai és műszaki szempontok
Gruber Tamás aláhúzta: egy Duna méretű folyón nem szabad korlátozni a hosszirányú átjárhatóságot. A tervezésnél egyszerre kell figyelembe venni az energiatermelés, a hajózás, a vízgazdálkodás és az ökológia követelményeit. Kiemelte továbbá, hogy a hordalékmozgás, a halak és más élőlények mozgása, valamint a mellékágak és holtágak kapcsolódása a főmederhez mind kulcsfontosságú elemei a fenntartható megoldásnak.
A szakértő javaslata szerint hasznos lehetne az árhullámokból származó vízkészlet megőrzése és az árterek, mellékágak, holtágak újbóli összekapcsolása a folyóval, mivel ezek a lépések hozzájárulhatnak a felszín alatti vízkészletek utánpótlásához is.
Mi hiányzik a tervekhez?
Gruber Tamás több ponton is hiányként értékelte az információk elégtelenségét: nélkülük nehéz megítélni a fenékküszöb hosszú távú hatékonyságát és a várható környezeti következményeket. Szükséges a mederszakaszok folyamatos műszaki és ökológiai vizsgálata, hogy az adatok alapján meg lehessen ítélni, mennyire működik hatékonyan az intézkedés.
| Hatás | Felvízi oldal | Alvízi oldal |
|---|---|---|
| Vízszint | Emelkedés | Kockázat: csökkenés/romlás |
| Hordalékmozgás | Megváltozás | Lejellemzően kedvezőtlen |
| Állatvilág átjárhatósága | Korábbi állapot visszaállítása veszélyben | Elzáródás veszélye |
Fontos kiemelni, hogy a fenékküszöb beépítése nem lehet öncélú műszaki megoldás: a döntéseknek összhangban kell állniuk a hosszabb távú vízgazdálkodási stratégiákkal és a folyó természetes rendszereinek helyreállítását célzó intézkedésekkel.
Gyakorlati teendők
A szakértői megállapítások alapján a következő gyakorlati lépések látszanak indokoltnak:
- részletes műszaki tervek és hatástanulmányok elkészítése,
- folyamatos műszaki és ökológiai monitorozás a beavatkozás előtti és utáni állapot értékelésére,
- árterek, mellékágak és holtágak összekapcsolásának vizsgálata a vízkészletek utánpótlása érdekében,
- a hordalék- és halvándorlás biztosítását szolgáló műszaki megoldások beépítése.
Összességében a fenékküszöb rövid távon enyhítheti a paksi atomerőmű hűtővízellátásával kapcsolatos problémákat, azonban a WWF szakértőjének figyelmeztetése szerint önmagában ez a beavatkozás nem oldja meg azokat a mélyebb, évtizedes folyamatokat, amelyek a Duna medrének alakulásához vezettek. A hosszú távú vízbiztonság és a folyó ökológiai egészségének megőrzése átgondolt, több szakterületet összehangoló tervezést és szakaszos értékelést igényel.
