A 2025-ös PISA-vizsgálat részletes bemutatója után az OECD oktatási igazgatója, Andreas Schleicher azt emelte ki, hogy a legfontosabb tanulság: a fiatalok nemcsak általában rosszabbul olvasnak, hanem gyengülnek azok a készségeik is, amelyekre a mesterséges intelligencia korában a legnagyobb szükség lenne. A megállapítás azonnali nemzetközi vitát indított el, és sok országban önvizsgálatra készteti az oktatáspolitikát.
Mi rontotta el az eredményeket?
A gyors reakciókban gyakran a megváltozott olvasási szokásokat nevezték meg a romlás okaként: a fiatalok kevesebb elmélyült, hosszabb szöveget olvasnak, és inkább multimédiás tartalmak felé fordulnak. Emellett a PISA-elemzések rámutatnak arra is, hogy bár az OECD-tagországokban 2022 és 2025 között csökkentek a társadalmi-gazdasági háttér szerinti teljesítménykülönbségek, az okok aggasztóak: nem a hátrányos helyzetű diákok zárkóztak fel, hanem a privilegizáltabb tanulók teljesítménye esett vissza.
„A PISA 2025 egyik legfontosabb tanulsága, hogy a fiatalok nemcsak rosszabbul olvasnak, hanem éppen azok a kritikai és elmélyült gondolkodási készségeik gyengülnek, amelyekre az AI korában a legnagyobb szükségük lenne.” — Andreas Schleicher, OECD
Nemzetközi reakciók és konkrét példák
A nemzetközi sajtó gyorsan reagált: több ország azonnal értékelte saját eredményeit és az oktatási rendszer hiányosságait. Ausztria esete különösen beszédes: bár az ország továbbra is az OECD-átlag fölött teljesít a három vizsgált területen (szövegértés, matematika, természettudomány), 2022-höz képest jelentős visszaesést mértek szövegértésből és matematikából.
- Átlagos visszaesés a privilegizált tanulóknál: a magasabb helyzetű diákok teljesítménye romlott, ami az egyenlőtlenségek csökkenését látszólag javulásként mutatja, de valójában rossz előjel.
- Megváltozott olvasási szokások: kevesebb elmélyült olvasás és több rövid, multimédiás tartalomfogyasztás.
- A kritikai gondolkodás gyengülése: a PISA külön kiemeli a kritikai olvasás és elmélyült szövegfeldolgozás gyengülését.
Adatok egy táblázatban
| Mutató | Változás 2022–2025 |
|---|---|
| Átlagos szövegértés (privilegizált csoportok) | –20 pont (átlagosan) |
| Ausztria – matematika | –10 pont |
| Ausztria – szövegértés | –13 pont |
| Ausztria – természettudomány | +6 pont |
Mit jelent ez a magyar oktatás számára?
Bár a forráscikk nem közöl közvetlen magyar adatokat, a nemzetközi trendek és az OECD-igazgató figyelmeztetései világossá teszik: nem elég a teljesítménymutatók fenntartása, célzottan kell fejleszteni azokat a készségeket, amelyek az információs kor kihívásaihoz illeszkednek. A kritikai gondolkodás, az elmélyült olvasás és a digitális műveltség kombinációja válik kulcsfontosságúvá.
Az oktatásirányításnak és az iskoláknak ezért érdemes megvizsgálniuk, hogyan lehet ösztönözni a hosszabb, analitikus olvasást, miként integrálható hatékonyan a digitális eszközök használata úgy, hogy ne gyengítse a kritikai értelmezést, valamint hogyan lehet a tehetséggondozást és a hátrányos helyzetű tanulók támogatását egyszerre erősíteni.
A PISA 2025 adatai és az azokból kirajzolódó következtetések nem csupán statisztikai érdekességek: ha nem történik irányváltás, a fiatalok azon készségei, amelyek a jövő munkahelyein és a demokratikus részvételben fontosak lennének, tovább gyengülhetnek. Az oktatás szereplőinek most érdemes a hosszú távú, készségközpontú fejlesztéseket előtérbe helyezniük.
