A Fejér megyei országgyűlési képviselő, Varga Gábor kezdeményezésére fideszes képviselők a 2026-os költségvetés módosításában egy jelentős, 50 milliárd forintos átcsoportosítást javasoltak az azbesztmentesítés finanszírozására. A felvetés célja a nyugat-magyarországi, Burgenlandból származó azbeszttartalmú kőzúzalék okozta szennyezés hatékonyabb kezelése lett volna, de a bizottsági vita során a kezdeményezés nem kapott többséget.
Mi állt a javaslat mögött?
A kormány szeptemberben hozott döntése értelmében létrehoztak egy, az azbeszt-mentesítési munkálatokat segítő alapot, amelyre első körben 3 milliárd forint állt rendelkezésre. Varga Gábor és képviselőtársai azonban azt állították, hogy ez a keret önmagában nem lesz elegendő az érintett települések teljeskörű kármentesítésére, ezért a Havária Alap keretében lévő forrásokból kértek tartalékelvonást.
- Javasolt összeg: 50 000 000 000 Ft átcsoportosítása a Havária Alapból
- Jelenlegi elkülönítés: Azbeszt-mentesítési Alap – 3 000 000 000 Ft
- Érintett terület: elsősorban Nyugat-Magyarország, példaként Szombathely Oladi Plató említve
Miért éri el a helyzet a kormányzati szintet?
A vita középpontjában az állt, hogy a helyi önkormányzatok számára kiszabott támogatás mennyisége és a szükséges beavatkozások költségei között jelentős különbség lehet. A szombathelyi önkormányzat hivatalos tájékoztatása szerint az Oladi Platón több mint ezer ember él, és a város korábban jelezte, hogy az érintett terület kármentesítése meghaladja a helyi pénzügyi kapacitásokat. Ezt Varga Gábor is kiemelte az Élő Környezetért Felelős Bizottság ülésén és a költségvetési vitában.
| Forrás | Korábbi keret | Javasolt módosítás |
|---|---|---|
| Azbeszt-mentesítési Alap | 3 000 000 000 Ft | — |
| Havária Alap | 500 000 000 000 Ft | -50 000 000 000 Ft (javaslat) |
Mi történt a bizottságban?
A költségvetés módosításáról folytatott részletes vita során a javaslatot a kormány képviselője nem támogatta, és Varga Gábor beszámolója szerint a bizottság TISZA-párti tagjai is ellene szavaztak. Ennek következtében az átcsoportosítás nem kapott többséget, így az azbesztmentesítés jelenlegi állami forrása marad a hárommilliárdos keret.
Következmények helyben: mire számíthatnak az érintettek?
A döntés különösen érzékenyen érinti azokat a településeket, ahol a szennyezőanyag nagyobb területi kiterjedéssel vagy népesebb érintett réteggel jelentkezik. Ha a források továbbra is szűkösek maradnak, előfordulhat, hogy a kármentesítési munkák lassabban haladnak, vagy csak részleges beavatkozásokra futja majd az állami támogatásból. A helyi önkormányzatok számára ez további pályázati kényszert és költségvetési szervezést jelenthet.
A munkavállalók és helyi lakosok szempontjából a tét nem csupán pénzügyi: az azbeszt eltávolítása és a területek biztonságossá tétele munkahelyeket teremtő beruházás is lehetne, illetve közegészségügyi előnyökkel járna. Ugyanakkor a jelenlegi források hiánya kétségekhez vezet arról, hogy milyen ütemben és milyen terjedelemben valósulhatnak meg a szükséges munkálatok.
Mire számíthatnak a következő lépésekben az érdekeltek?
Varga Gábor és képviselőtársai felhívással éltek: azonnali további kormányzati intézkedések szükségesek az érintett lakosság védelmében. A javaslat bizottsági elutasítása után a következő várható lépések a parlamenti viták és további, részletes költségvetési módosító indítványok lehetnek, illetve a helyi önkormányzatok további pályázati kérelmei.
A kérdés nyomon követése továbbra is indokolt: a kormányzati finanszírozás alakulása meghatározza, hogy milyen gyorsan és milyen mértékben lehet megszüntetni a szennyezés jelentette egészségügyi kockázatokat.
