A GKI Gazdaságkutató Zrt. új elemzése fényt vetett arra, milyen széles a jövedelmi olló Magyarországon, és különösen élesen kirajzolódik ez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A 2025-ös nettó munkajövedelmeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai alapján vizsgáló anyagban egyaránt megtalálhatók a kiemelkedően magas és a legalsó kategóriába sorolt települések: a megye néhány falujában kimagasló átlagot mértek, miközben több település havi jövedelme a százalékosan legkisebbek közé tartozik.
Mi áll a számok mögött?
A GKI számítása szerint 2025-ben országosan a havi átlagos nettó munkajövedelem 521 000 Ft volt az NAV adataira alapozva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett átlag ennél alacsonyabb, 487 000 Ft, ami részben abból adódik, hogy a NAV szélesebb foglalkoztatotti kört fed le, nem kizárólag a teljes munkaidős alkalmazottakat.
Fontos hangsúlyozni: a települési átlagok mögött jelentős belső különbségek lehetnek. Egy-egy község magas számai önmagukban nem jelzik feltétlenül a térség általános jólétét, ahogy alacsony átlag sem mindig mutat kizárólag strukturális problémákat — az adatok azonban erős lakossági és területi kihívásokat jeleznek.
A megye két arca: Tornakápolna és Csenyéte
Borsodban a GKI külön listákon emeli ki a szélsőségeket. A megye egyik települése, Tornakápolna, bekerült az ország tíz legmagasabb átlagjövedelmű települése közé — egy ritka pozitív kivétel az észak-magyarországi térségben. Ezzel szemben a lista másik végén több borsodi község is ott van: a tíz legalsóbb között nyolc település található a megyéből.
A legszegényebb településként megjelölt Csenyéte esetében az éves átlagot havi szintre lebontva mindössze 75 000 Ft volt az átlagos nettó munkajövedelem. A tíz legalacsonyabb átlag közé tartozó települések felső határa sem haladta meg a 158 000 Ft-ot, ami éles kontrasztot jelent az élmezőny értékeivel szemben (a legjobb tizedben a legalacsonyabb átlag is elérte a 810 000 Ft-ot).
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Országos NAV-alapú átlag (2025) | 521 000 Ft |
| KSH átlag (2025) | 487 000 Ft |
| Legmagasabb települési alsó határ a top 10-ben | 810 000 Ft |
| Csenyéte (legalsó település) | 75 000 Ft |
Társadalmi következmények és helyi hatások
Az ilyen mértékű megosztottság nem csupán statisztikai érdekesség: a jövedelmi különbségek befolyásolják a helyi szolgáltatások elérhetőségét, az egészségügyi és oktatási lehetőségeket, a lakhatás minőségét és a közösségi élet fenntarthatóságát. Alacsony jövedelmek mellett nehezebb a helyi vállalkozások támogatása, a fiatalok megtartása és a közszolgáltatások finanszírozása. Ugyanakkor a magas átlagokat produkáló apró települések esetében is előfordulhat, hogy az egyes, jól kereső háztartások torzítják az átlagot, és nem hoznak automatikus fejlődést a környező települések számára.
- A kimutatás rávilágít a területi egyenlőtlenségek súlyára.
- A NAV és a KSH eltérő adatbázisai miatt az átlagok között különbségek vannak; érdemes mindkettőt figyelembe venni.
- A helyi stratégiáknak egyszerre kell kezelniük a kiemelkedő és az elmaradott pontokat.
Az adatok alapján világos: Borsod-Abaúj-Zemplénben egyszerre van szükség fejlesztésre és célzott támogatásokra. A statisztika megmutatja, hol áll a megye a pénzbeni juttatások tekintetében, de a mindennapi élet minőségét hosszabb távon a munkahelyek száma, a szolgáltatások elérhetősége és a közösségi beruházások határozzák meg. A kérdés az, hogy a helyi és országos döntéshozók milyen eszközökkel és ütemben tudják kezelni ezt a kettősséget, hogy a jövőben ne csupán néhány település kerüljön ki a perifériáról, hanem egész térségek lábaljanak ki a hátrányból.
