Október elejére minden akadály elhárulhat annak érdekében, hogy a magyarországi egyetemi hallgatók részt vehessenek az Erasmus-program rövid külföldi mobilitásaiban, míg a program teljes felfutását a tavaszi félévtől várják – közölte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára a Kossuth rádió műsorában.
Miért kellett jogi és szervezeti változtatás?
Az államtitkár felidézte, hogy a visszaállításhoz hosszú és bonyolult jogi eljárás vezetett, amelyhez hozzátartozott többek közt az Európai Unió Tanácsának korábbi határozatának visszavonása is. Emellett az egyetemeken működő kuratóriumokat érintő rendezetlenségeket is rendezni kellett.
- Kuratóriumok: az intézményeknél nyílt pályázatok útján, augusztus 31-ig újraválasztották a kuratóriumokat.
- Szervezeti és működési szabályzatok: a szabályzatokat úgy kellett módosítani, hogy megfeleljenek az állami intézményekre vonatkozó törvényi előírásoknak.
- Uniós források felszabadítása: ezek a lépések tették lehetővé az Erasmus-források újrahasználatát.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az egyetemek feladata is jelentős, mivel ők végzik a programok belső pályáztatását: „az egyetemeken is múlik”, hogy a hallgatók hozzáférhessenek az Erasmus-lehetőségekhez.
„a legnagyobb érdeme a kekva-rendszernek az intézmények rugalmas finanszírozása volt… ezt szerintem valamilyen formában érdemes megtartani”
Kekva-rendszer és a vagyonkezelői funkció
Az államtitkár értékelése szerint a korábbi kekva-rendszer legfőbb haszna az intézmények rugalmas finanszírozása volt, mivel a működésük nem költségvetési szervként zajlott, hanem hatéves finanszírozási szerződéseik voltak. Ugyanakkor a vagyonkezelői funkciót szükségtelennek nevezte.
| Időpont | Várható fejlemény |
|---|---|
| Október eleje | Rövid mobilitások elindulása; néhány hallgató már a őszi félévben kimehet |
| Tavaszi félév | A program teljes felpörgése várható |
Az átmeneti időszakban, amikor még csak korlátozottan indulnak a mobilitások, különös jelentősége van annak, hogyan szervezik meg az egyetemek a belső pályáztatást és a hallgatói tájékoztatást. Az államtitkár reményének adott hangot, hogy nem lesz különbség a korábbi kekvák (a korábban működő rendszert fenntartó szervezetek) által vezérelt és az állami intézményekhez tartozó hallgatók lehetőségei között.
Következmények a hallgatók és intézmények számára
A bejelentés közvetlenül érinti azokat a több tízezres hallgatói csoportokat, amelyek eddig korlátozottan fértek hozzá külföldi tanulmányi lehetőségekhez. A sikeres újraindulás feltételei között szerepel az, hogy az egyetemek idén ősszel gyorsan és átláthatóan pályáztassák a rendelkezésre álló mobilitási helyeket.
Az intézményi adminisztráció és a szabályzatok módosítása hosszabb távon hatással lehet az egyetemek finanszírozási és működési gyakorlatára is: a hatéves szerződések rugalmasságát az államtitkár pozitívumként említette, de a vagyonkezelés állami kontrollja és a szervezeti megfelelés új normákat hoz.
Az Erasmus újraindítása nemcsak tanulmányi lehetőséget, hanem szakmai tapasztalatszerzést, nemzetközi kapcsolatépítést és nyelvi gyakorlatot is kínál a hallgatóknak. A következő hónapokban érdemes figyelni az egyetemek által közzétett pályázati felhívásokat és részletes ütemterveket.
