A 2027-re vonatkozó, a minimálbér megduplázásáról szóló választási ígéretnek a jelenlegi gazdasági környezet szerint nincs realitása — ezt a munkaadói érdekképviselet álláspontjából ismertette a Világgazdaság. A kampányban elhangzott vállalás szerint a minimálbér már 2027-ben kétszeresére nőhetne, ám a szakmai szereplők és a munkaadók ezt megvalósíthatatlannak tartják.
Mi áll jelenleg a háttérben?
2014–bár a korábbi évek bérmegállapodásaira hivatkozik a forrás— valójában 2024-ben munkáltatók és szakszervezetek többéves megállapodást kötöttek, amely a minimálbérre vonatkozóan többlépcsős emeléseket tartalmaz. Ennek részeként a megállapodás szerint 2025-ben 9 százalékos, míg 2027-re 14 százalékos növekedés szerepel a tervek között. A felek tehát jelenleg egy korábban rögzített pályát követnek, amely alapvetően eltér a kampányban megfogalmazott radikális emeléstől.
Munkaadói aggodalmak és a kilátásba helyezett szja-csökkentés
A munkaadói oldal szerint még egy 10 százalékos bruttó minimálbér-emelés is nehezen képzelhető el a mostani gazdasági körülmények között. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Világgazdaságnak azt mondta:
„Jelen állás szerint irreálisnak tűnik, hogy 2027-ben kétszámjegyű mértékben emelkedjen a bruttó minimálbér.”
Ezzel párhuzamosan a forrás arra is rámutat, hogy a munkavállalók helyzete nem feltétlenül reménytelen: egy jövő januártól esedékes, kilátásba helyezett személyi jövedelemadó-csökkentés érdemben javíthatja az alacsonyabb keresetűek nettó jövedelmét. Az adócsökkentés így kompromisszumos megoldásként is szolgálhat, amelyet mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldal elfogadhatónak találhat.
- Kampányígéret: minimálbér megduplázása 2027-ben (Magyar Péter ígérete).
- Munkaadói vélemény: még a 10 százalékos bruttó emelés is nehezen megvalósítható (VOSZ).
- Érvényben lévő megállapodás: 2025: 9% emelés; 2027: 14% emelés (2024-ben kötött hároméves bérmegállapodás).
Tárgyalások üteme és a következő lépések
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) résztvevői — a szokásostól eltérően — a legutóbbi ülésen nem a következő évi minimálbér és garantált bérminimum mértékéről egyeztettek. Ehelyett a napirenden a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának szabályozása szerepelt. A forrás szerint sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal nem szeretné még sürgetni a minimálbér-tárgyalások megkezdését; az érdemi egyeztetések várhatóan csak októberben indulnak el.
Az időzítés fontos: az érdemi tárgyalások elhalasztása arra utal, hogy a felek előbb a makrogazdasági helyzet alakulását, valamint az adó- és foglalkoztatáspolitikai lépéseket mérlegelik, mielőtt konkrét számokban állapodnának meg. Egyes szereplők számára az adócsökkentés lehet a reálisabb, gyors hatású eszköz a nettó jövedelmek növelésére, míg a munkáltatók a költségoldal fenntarthatóságára hívják fel a figyelmet.
| Év | Megállapodott emelés |
|---|---|
| 2025 | 9% |
| 2027 | 14% |
Az előttünk álló hónapokban tehát vagy konszolidált, többoldalú kompromisszum körvonalazódik, amely ötvözi a mérsékelt bruttó béremelést és adópolitikai eszközöket, vagy a vita elhúzódása növelheti a bizonytalanságot a munkavállalói és a munkaadói oldal között. A következő, októberi tárgyalássorozat iránymutató lesz arra nézve, hogy a kormány és a szociális partnerek mely megoldást részesítik előnyben a minimálbér és a háztartások jövedelmi helyzetének rendezésében.
