Egy 2026-ban az American Journal of Clinical Nutrition folyóiratban közzétett modellezéses elemzés szerint azoknál az 55–80 év közötti, magas kockázatú személyeknél, akiknél fennállt cukorbetegség vagy legalább három jelentős szív-érrendszeri rizikófaktor, a mediterrán étrendre való átállás hosszú távon kedvezőbb kockázatcsökkenést jelez, mint az alacsony zsírtartalmú diéta követése.
Mit vizsgáltak és hogyan?
A kutatók több mint 12 ezer amerikai felnőtt korábbi, hosszú távú adataiból modellezték, mi történne 20 év alatt, ha a résztvevők tartósan különböző táplálkozási mintákat követnének. A három összehasonlított minta a következő volt:
- mediterrán étrend;
- az Amerikai Szívgyógyászati Társaság (AHA) 2020-as ajánlásaihoz igazodó étrend;
- alacsony zsírtartalmú étrend.
Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat nem klasszikus kontrollált klinikai próba volt: a kutatók meglévő adatok alapján készítettek előrejelzéseket, így az eredmények értelmezésekor óvatosnak kell lenni az ok-okozati következtetésekkel kapcsolatban.
Eredmények röviden
A modellezés szerint 20 évre vetítve a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának becsült aránya az egyes étrendeknél a következő volt:
| Étrend | Becsült 20 éves kockázat |
|---|---|
| Alacsony zsírtartalmú | 35,9% |
| Mediterrán | 28,2% |
| AHA 2020-as ajánlások | 31,2% |
Az adatok alapján a mediterrán jellegű étkezés szorosabb követése kisebb, előre jelzett kockázatot eredményezett, mint a hagyományos, alacsony zsírtartalmú diéta.
Miért fontos ez Magyarországon?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon a keringési rendszer betegségei továbbra is a vezető halálokok közé tartoznak: 2023-ban a keringési betegségek több mint 61 000 halálesetet okoztak. Emiatt különösen lényeges, hogy a közbeszédben és a prevenciós programokban a helyes, bizonyítékokon alapuló táplálkozási ajánlások érvényesüljenek.
Következmények és gyakorlati tanácsok
A kutatás üzenete nem az, hogy a zsiradék teljes mellőzése veszélyes, hanem az, hogy a táplálkozás minősége — mely ételeket választunk és hogyan készítjük el azokat — meghatározóbb lehet a szív- és érrendszeri kockázat szempontjából. A mediterrán étrendre jellemző elemek, mint a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, halak, olívaolaj és mérsékelt mennyiségű diófélék, előnyösebb összetételt adnak a napi energiamennyiségnek.
Orvosi és szakmai tanácsok:
- Konzultáljon háziorvosával vagy kialakult betegség esetén szakorvossal, mielőtt nagyobb étrendi változtatást vezet be.
- Figyeljen a telített zsírok és a hozzáadott cukrok csökkentésére, de törekedjen az egészséges zsiradékok (például egyszeresen telítetlen zsírok) bevonására.
- Érdemes egyénre szabott étrendi tanácsadást kérni dietetikustól, különösen, ha már fennálló kockázati tényezők (cukorbetegség, magas vérnyomás, dohányzás, elhízás) állnak fenn.
Összefoglalva: a legújabb modellezéses eredmények azt sugallják, hogy a szívbarát táplálkozás nem csupán a zsír elkerüléséről szól, hanem arról, milyen összetételű és minőségű ételekből áll a napi étrend. A személyre szabott orvosi és dietetikai konzultáció továbbra is kulcsfontosságú a megelőzésben és a kezelési stratégiák kialakításában.
