A Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Banai Péter Benő az MNB Podcastban kijelentette: a jegybank által korábban megjelölt 2 százalék alatti éves inflációs cél továbbra is reálisnak tekinthető a világgazdasági folyamatok figyelembevétele mellett. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi magyar inflációs cél, 3 százalék, magasabb az európai átlagoknál és az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi konvergenciajelentésében szereplő, 2,7 százalékos referenciaértéknél.
Miért lehet hasznos a feltételek teljesítése?
Banai rávilágított: az euró bevezetésének előfeltételei – mint a stabil költségvetés, csökkenő adósságráta, alacsony infláció, alacsony hozamok a hosszú lejáratú állampapírokon és árfolyam-stabilitás – nem csupán az eurózóna-tagság előkészítését szolgálják, hanem önmagukban is javítják a gazdasági környezetet. Ezek a tényezők a befektetők bizalmát növelhetik, csökkenthetik a kamatkockázatokat és olcsóbbá tehetik a fizetési rendszert az állampolgárok és vállalkozások számára.
- Stabil költségvetés – kisebb a fiskális kockázat, javulhat az államháztartás megítélése.
- Csökkenő adósságráta – nagyobb mozgástér a gazdaságpolitika számára válságok idején.
- Alacsony infláció – erősebb vásárlóerő és előreláthatóbb árszint a vállalkozásoknak.
- Alacsony hozamok a hosszú lejáratú állampapírokon – olcsóbb államadósság-finanszírozás.
- Árfolyam-stabilitás – kisebb külkereskedelmi és devizakockázat.
Az alelnök ugyanakkor egyértelművé tette: az eurózóna-tagság önmagában nem garantálja a gazdasági felzárkózás gyorsulását; a hosszabb távú eredmények nagyrészt a gazdaságpolitika minőségén múlnak.
Inflációs cél: felülvizsgálat lehetősége
Banai szerint, tekintettel arra, hogy a magyar célérték 3 százalék jelenleg magasabb más európai céloknál és az EKB konvergencia-referenciájánál (2,7 százalék), célszerű lehet a célfelülvizsgálat, különösen a kormány euróbevezetési szándékát figyelembe véve. A megfogalmazás arra utal, hogy az inflációs cél meghatározása nem pusztán technikai kérdés: befolyásolja a jegybank kommunikációját, a kamatpályát és végső soron a valutaátállás feltételrendszerének megítélését.
„a jegybank elsődleges célja, az árstabilitás elérése és fenntartása a fenntartható gazdasági növekedés elérése szempontjából is elsődleges fontosságú”
A kijelentés arra emlékeztet, hogy az inflációs cél nem öncél: az árstabilitás fenntartása a reálgazdaság stabilitását szolgálja, ami különösen fontos egy esetleges valutaátállás előkészítésekor.
Más területek: kibervédelem és fizetési rendszerek
Banai szót ejtett a pénzügyi rendszer kiberbiztonságáról is. A jegybank tavaly nyáron indított „öt csapás” programját említette: ennek hatására egyes csalástípusoknál 41 százalékkal csökkent a banki átutalásokkal kapcsolatos visszaélések száma, és sok esetben sikerült megfordítani a csalások növekedő trendjét. Ez a mutató fontos, mert a digitális fizetési rendszerek megbízhatósága növeli a lakosság és a vállalkozások bizalmát a modern pénzügyi infrastruktúrákban.
Emellett kitért a Qvik nevű fizetési megoldásra: szerinte a fejlesztés nem csupán kényelmes alternatívát nyújt a bankkártyás fizetés helyett, hanem a nemzetgazdaság számára is költséghatékonyabb fizetési mód lehet. Ez közvetlenül hat a tranzakciós költségekre és a fizetési forgalom hatékonyságára.
Összefoglalva: a jegybank alelnökének üzenete kettős. Egyrészt a monetáris célok és a makrogazdasági stabilitás erősítésének gyakorlati előnyeit hangsúlyozza az eurófeltételek teljesítése kapcsán. Másrészt figyelmeztet, hogy az euróba való belépés önmagában nem pótolja a jól átgondolt gazdaságpolitikát, amely végső soron meghatározza, hogy a tagság milyen mértékben segíti elő a felzárkózást.
