Augusztus 11-én az Oktatási és Képzési Minisztérium hivatalos útmutatást küldött a tartományi és városi népi bizottságoknak, amelyben előírja a helyi önkormányzatok számára, hogy biztosítsák az oktatási intézmények számára szükséges pedagógus- és kisegítő személyzeti létszámot a 2026–2027-es tanév kezdetére.
Mi szerepel az intézkedésben?
A minisztérium több, egymással összefüggő elvárást fogalmazott meg a települések és iskolák részére:
- folytatni kell a tanárok és az oktatást támogató személyzet toborzását és felvételét;
- át kell vizsgálni, és ahol szükséges, át kell szervezni az oktatási létesítményeket;
- a toborzás során biztosítani kell, hogy a személyzet létszáma megfeleljen a kiosztott kvótáknak és a szabványoknak;
- a helyi hatóságoknak meg kell határozniuk a munkaszerződések teljesítéséhez szükséges tanári és kisegítő létszámot, és ennek megfelelően kell elosztaniuk a forrásokat;
- a tanárokat a kisegítő személyzet hiánya miatt nem szabad tanításon kívüli más munkakörökbe osztani.
A minisztérium külön hangsúlyt fektet a „ahol diákok vannak, ott tanárok is vannak” elvre, és arra kérte a helyi önkormányzatokat, hogy sürgősen dolgozzanak ki szabályozásokat a tanárok kiküldetésére és áthelyezésére vonatkozóan, egyértelmű feltételekkel a kiküldetés időszakának lejárta utáni munkaközvetítésre.
„Ahol diákok vannak, ott tanárok is vannak”
Szabványok és jogviszonyok
A dokumentum szerint a minisztérium véglegesíti a személyzeti létszámra, a szakmai szabványokra és a szakmai címekre vonatkozó szabályozásokat, amelyek alapot adnak majd a települések és az iskolák munkakör-fejlesztéséhez. Ugyanakkor a minisztérium rögzíti, hogy azok a tanárok, adminisztrátorok és kisegítő személyzeti tagok, akik 2026. július 1. előtt megfeleltek a jóváhagyott munkaköri terv szerinti képesítéseknek és feltételeknek, a települések további intézkedései ellenére is folytathatják foglalkoztatásukat.
Gyakorlati következmények
Az intézkedés azonnali célja, hogy megakadályozza: a tanárok a kisegítő személyzet hiányát „pótlandó” más munkaköröket vállaljanak, ami csökkenti az óraszámot és rontja az oktatás minőségét. A minisztérium ezzel egyidejűleg azt is jelzi, hogy az iskolai struktúrák átalakítása és a humánerőforrás-elosztás felülvizsgálata szükséges ahhoz, hogy a tényleges szolgáltatási igényekhez igazodjon a személyzeti keret.
Az intézkedés végrehajtása helyi szintű szabályozást és forrásallokációt igényel: a településeknek meg kell határozniuk, mennyi tanárra és kisegítő személyzetre van szükségük, és ehhez kell igazítaniuk a toborzást és az anyagi források elosztását.
Kihívások és kérdések
A dokumentum számos kérdést érint, amelyek megoldása a gyakorlati végrehajtástól függ: hogyan biztosítják a települések a finanszírozást a többletleltárhoz, mennyiben segíti elő a szabványok véglegesítése a helyi döntéshozatalt, és milyen mechanizmusok védik meg a tanárokat a kiküldetések után bekövetkező bizonytalanságtól. A minisztérium felhívja a figyelmet arra is, hogy a szabályozásokat sürgősen meg kell alkotni a tanév kezdetéig.
Az intézkedés világos prioritást állít: a tanítási feladatnak elsődlegesnek kell lennie, és a személyzethiány kezelése nem történhet a pedagógiai munka kárára. A részletes szabályozás és a források biztosítása azonban a helyi önkormányzatok és az iskolák együttműködésén múlik.
