Szeptemberben alig változott a magyar gazdaság szereplőinek várakozásait összegző GKI konjunktúraindex: a mutató egy ponttal nőtt az augusztusi visszaesés után. A változás nem jelez egyértelmű fordulatot, inkább a nyári lendület megtorpanása után bekövetkező stabilizálódást mutatja.
Ágazati különbségek: ipar emelkedik, szolgáltatások és kereskedelem gyengélkedik
A részletek azt jelzik, hogy a javulás nem általános: az ipari bizalmi index három ponttal emelkedett, míg az építőipar egy ponttal, a kereskedelem két ponttal, az üzleti szolgáltatások pedig három ponttal romlott. Ezek az eltérések arra utalnak, hogy a gazdaság motorjai különböző pályákon mozognak, és a növekedéshez szükséges tartós fordulat egyelőre hiányzik.
| Mutató | Változás szeptemberben |
|---|---|
| Összes konjunktúraindex | +1 pont |
| Ipar | +3 pont |
| Építőipar | -1 pont |
| Kereskedelem | -2 pont |
| Üzleti szolgáltatások | -3 pont |
Foglalkoztatási kilátások: enyhe javulás, de még mindig több a létszámcsökkentő vállalkozás
A munkaerőpiacon kis mértékben javultak a várakozások: a következő három hónapra a cégek 8 százaléka tervez létszámbővítést, miközben 12 százalékuk készül elbocsátásokra. Az előző hónaphoz viszonyítva ez a különbség szűkült (augusztusban 7 és 13 százalék volt), de még mindig többen készülnek csökkentésre, mint felvételre. Különösen kedvezőtlen a kép az építőiparban, ahol a foglalkoztatási kilátások romlását jelezték a vállalkozások.
Árazási várakozások: a cégek közel ötöde emelne árat
Az árak alakulásával kapcsolatban is csak kis elmozdulás történt: a vállalkozások 18 százaléka tervez áremelést a következő három hónapban, míg 8 százalékuk gondolkodik árcsökkentésen. Augusztusban ez az arány 16 százalék volt áremelésre, és 7 százalék árcsökkentésre. A nettó hatás azt sugallja, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelen van, de a mozgás mérsékelt.
- Indexmozgás: összesen +1 pont szeptemberben
- Létszámtervek: 8% felvétel, 12% leépítés
- Áremelési szándék: 18% a cégek között
Az előző hónapok kontextusában érdemes megemlíteni, hogy a GKI-index január és július között összesen 11 ponttal emelkedett, elérve egy többéves csúcsot. Az augusztusi, négy pontos visszaesés után a szeptemberi egy pontos javulás nem tekinthető visszarendeződésnek, inkább a konjunktúra további hullámzására utal.
Mit jelent ez a vállalkozások és a döntéshozók számára?
A statisztika szerint a hangulat stabilizálódása nem egyenlő a bizalom visszatérésével: a cégek többségének továbbra is óvatosság jellemzi a beruházási és foglalkoztatási döntéseit. Az áremelési szándékok fennmaradása arra utal, hogy a vállalatok a költségnyomás kompenzálására törekednek, ami a fogyasztói árakra is hatással lehet. Ha a költségek – például energia, alapanyagok vagy bérköltségek – továbbra is emelkednek, a vállalati árazási stratégiák további alkalmazkodásra kényszerülhetnek.
Rövid távon a következő hónapokban a gazdaságpolitika és a makrokörnyezet alakulása lesz meghatározó: a kereslet erőssége, a külső kereslet (export) és az inflációs folyamatok mind befolyásolják, hogy a mostani kis elmozdulásból valódi növekedési pálya bontakozik ki-e. A GKI adatai alapján a vállalkozások jelenlegi magatartása óvatos, így a tartós gazdasági felpattanáshoz több kedvező jel egyidejű megjelenése szükséges.
Az adatok forrása: GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése.
