A Phu Đổng község gazdaszövetsége szervezett, önkormányzó megoldásokat vezet be a helyi környezetvédelmi problémák kezelésére, középpontban a mezőgazdasági hulladékokkal, a növényvédőszer-csomagolásokkal és a háztartási hulladékkal. A programot a helyi hatóságok „Szűk keresztmetszetek leküzdése 2026-ban” kezdeményezéséhez kapcsolódó áttörésként mutatták be.
Gyakorlati eszközök: kommunikáció, gyűjtés, biológiai kezelés
A gazdaszövetség több, egymást kiegészítő intézkedést vezetett be a tudatosság növelésére és a hulladékkezeléshez szükséges helyi kapacitások kiépítésére. A legfontosabb elemek:
- Információterjesztés: tartalmak beépítése a fiókgyűlések napirendjébe és rádiós kampányok;
- Digitális csoportok: Zalo-alapú „Digitális Gazdák” hálózat a napi üzenetek, gyakorlatok és felhívások gyors közlésére;
- Hulladékforrásnál történő válogatás: háztartási és mezőgazdasági hulladékok elkülönítése a további feldolgozás érdekében;
- Mezőgazdasági melléktermék kezelése: szalmaégetés mellőzése és biológiai módszerek alkalmazása a maradékok hasznosítására;
- Önkéntes akciók: heti, általában szombati és vasárnapi takarítási kampányok bevonva a helyieket.
Ezeket az eszközöket azért emelték be a gyakorlatba, hogy a fenntarthatóbb termelés és a helyi környezet higiénéje egyszerre javuljon.
Konkrét eredmények és helyi példák
A mozgalom egyik szemléletes eredménye a Ninh Hiệp-i Hamlet 1-ben található régi szemétlerakó megtisztítása. A beszámoló szerint a helyszínen közel 100 köbméter hulladékot szedtek össze; a munkát követően 130 köbméter új földet helyeztek vissza, ezzel rehabilitálva a területet.
„Jelenleg a Szövetség minden szinten 7 virágokkal szegélyezett út, 12 'Gazdák fasora', 3 'Gazdák virágoskertje' és 3 'Minta gazdák útja' fenntartásáért felelős.”
A fenti idézetet Nguyen Trong Tinh, a Phu Đổng községi Gazdák Szövetségének elnöke adta a beszámolóban, amiből kiderül: a kezdeményezésben nemcsak takarítási akciók, hanem tartós zöldfelület-fejlesztések is szerepelnek. Emellett lelepleztek egy emléktáblát, amely hivatalosan is a projektet a „Tiszta Mező” programként jelöli.
Követhető modell: közösségi részvétel és alacsony költségigény
A phu đổng-i példa elsősorban a helyi közösség szervezésén és egyszerű, olcsó módszereken alapul: rendszerszintű edukáció, önkéntes munka, a vidéki kommunikáció modern és hagyományos eszközeinek kombinálása, valamint a mezőgazdasági melléktermékek biológiai ártalmatlanítása. Ezek az elemek megvalósíthatóak más településeken is, különösebb infrastruktúra-beruházás nélkül.
Fontos, hogy a program nem csupán „rendrakás” — a hangsúly a megelőzésen és az anyagáramok helyi szintű visszagyűjtésén van. A Zalo-csoportok és a rádiós tájékoztatás révén a gyakorlatok gyorsan terjednek és adaptálhatók a helyi viszonyokhoz.
Tanulságok és folytatás
A Phu Đổng-i kezdeményezés azt mutatja, hogy mérsékelt forrásokkal és szervezett közösségi részvétellel is elérhetők kézzelfogható eredmények a vidéki környezetvédelemben. A modell sikeréhez szükséges a folyamatos kommunikáció, a szerepek egyértelmű kiosztása és a rendszeres, közösségi akciók fenntartása.
A program további sikere attól függ, mennyire tudják fenntartani az önkéntes aktivitást, és mennyire válnak gyakorlatias, helyben alkalmazható feldolgozó megoldások elérhetővé a mezőgazdasági melléktermékek számára.
