A PISA-felmérések romló tendenciáit értékelve Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszter a Kossuth Rádió Felkelő című műsorában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország számára különösen aggasztó, hogy a nemzetközi adatok a jobb szocioökonómiai háttérrel rendelkező tanulók körében is visszaesést mutatnak. A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy „már mindannyian egy hajóban vagyunk.”
Mi romlott el — a miniszter olvasata
Lannert rámutatott, a PISA-mutatók alapján világszerte a legjobb hátterű gyermekek körében figyelhető meg a legnagyobb teljesítményromlás, és ez a jelenség Magyarországon is megjelenik. A romlás mögött a miniszter szerint jelentős szerepet játszik a közösségi média túlburjánzása és a megváltozott olvasási szokások.
„Ez azt jelenti, hogy már mindannyian egy hajóban vagyunk, ugyanaz a problémája egy hátrányos helyzetű családnak, mint egy nem hátrányos helyzetűnek.”
Hangsúlyozta továbbá, hogy a szülők szerepe kulcsfontosságú: kevesebb személyes beszélgetés, kevesebb együtt töltött minőségi idő és a szülők saját online viselkedése is hozzájárul a gyerekek használati mintáihoz. „A szülők a legfontosabb partnerek ebben a csatában” — fogalmazott.
Korai gyermekkori hatások és a kütyük
A korai életszakasz jelentőségét kiemelve a miniszter óvott a kicsik korai képernyőhasználatától: szerinte ha „már nagyon kicsi gyerek kezébe adjuk a kütyüt, annak nagyon káros hatása van.” Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövegértés fejlesztése nem érhet véget az alsó tagozaton, hiszen később is kulcsfontosságú képességről van szó.
Az oktatási rendszer szerkezete és az autonómia kérdése
Lannert kritikusan szólt arról az oktatáspolitikai környezetről is, amely szerinte túlzott kontrollal működik. A miniszter szerint egy túlkontrollált rendszer felerősíti a problémákat, mert az iskolák és pedagógusok autonómiájának hiánya gyengíti a rendszert.
Az angol oktatási reformok tapasztalataira hivatkozva kifejtette: vitás kérdés, hogy a tananyag hangsúlyát a tényekre vagy az összefüggésekre kell-e helyezni. "Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni" — fogalmazott.
Szövegértés, korai fejlesztés és egyéni megoldások
A miniszter kiemelte: a PISA azt mutatja, nincs univerzális recept; minden országnak saját, helyi megoldásokat kell kialakítania. Ugyanakkor rávilágított, hogy a magyar oktatási gyakorlatban az alsó tagozaton sokszor lezárul a szövegértés intenzív fejlesztése, holott ezt folytatni kellene a későbbi évfolyamokon is.
- Közösségi média: a használat növekedése rontja a koncentrációt és a könyvolvasás arányát.
- Szülői részvétel: kevesebb közös beszélgetés és mintaadási helyzet gyengíti a korai fejlesztést.
- Rendszerszintű kontroll: az iskolaautonómia hiánya csökkenti a pedagógiai mozgásteret.
A miniszter nyilatkozata a közoktatás átalakításának kontextusában hangzott el; beszéde érintette a rendszer struktúráját és a korai beavatkozások fontosságát, anélkül azonban, hogy konkrét, új intézkedéseket részletezett volna a műsorban elmondottak szerint.
| Probléma | Miniszter szerint okozó tényezők |
|---|---|
| Teljesítményromlás | Közösségi média, olvasási szokások változása, szülői részvétel csökkenése |
| Rendszer gyengülése | Iskolák autonómiájának hiánya, túlkontroll |
A miniszter felszólítása szerint a megoldás része, hogy a családokat és az iskolákat egyaránt bevonják a megelőzésbe, és hosszabb távon olyan pedagógiai gyakorlatokat alakítsanak ki, amelyek egyensúlyt teremtenek a tényismeret és a gondolkodási képességek fejlesztése között.
