Az Oktatási és Képzési Minisztérium terve szerint az önellátó állami felsőoktatási intézmények esetében a működési költségeik fedezésére megállapítható tandíj maximális szorzóját a jelenlegi 2-szeres szintről 2,5-szeresre emelnék. A javaslat módosítaná a 238/2025/ND-CP számú kormányrendeletet, amely jelenleg két kategóriát különböztet meg az állami egyetemek finanszírozási helyzete alapján.
Mi változna pontosan?
A mostani szabályozás szerint:
- azok az állami egyetemek, amelyek működési költségeik fedezésében önellátóak, a nem önellátó egyetemekre vonatkozó maximális díj kétszeresét számíthatják fel;
- azok az intézmények, amelyek mind a működési, mind a beruházási költségeiket önállóan fedezik, a maximális díj kétszeres–kétszer és félszeres szintje között alkalmazhatnak díjat.
A tervezet egységesítést javasol: azokra az állami felsőoktatási intézményekre, amelyek önfenntartók működési költségeik tekintetében, az új felső határ egységesen 2,5-szeres lenne. A minisztérium szerint ez a lépés azoknak az egyetemeknek adna nagyobb mozgásteret, amelyek eddig csak a kétszeres plafonig emelhettek.
Fontos részletek és következmények
A tervezetet a minisztérium véleményeztetésre küldte; jóváhagyás esetén a változtatás a 2026–2027-es tanévtől léphet életbe bizonyos intézményeknél. A javaslat 25%-os felső határ-emelkedéssel egyenértékű azon egyetemek jelenlegi maximális mértékéhez képest, amelyek eddig kétszeres plafont alkalmaztak.
Az anyag említi, hogy ez a nagyobb mozgástér kifejezetten érintheti az olyan szakokat, amelyeknél eddig is magasabb volt a tandíjszint a piaci kereslet és a képzési költségek miatt. A minisztérium a rendeletmódosítás kapcsán visszajelzéseket kér a tandíjpolitikáról, a tandíjmentességről, a kedvezményekről és a tanulási költségek támogatásáról.
| Jelenlegi plafon (önellátó működés) | Tervezett plafon |
|---|---|
| 2× a nem önellátó intézmények maximális díjához képest | 2,5× (egységes maximális mérték) |
Ki érintett, és milyen hatással lehet a diákokra?
A javaslat elsősorban azokra az állami felsőoktatási intézményekre vonatkozik, amelyek működési költségeiket saját bevételekből hozzák össze. Jóváhagyás esetén e egyetemek nagyobb szabadságot kapnának a tandíjak emelésében, ami közvetlenül befolyásolhatja a beiratkozó hallgatók terheit és a jövőbeni költségtervezést.
Ugyanakkor a minisztérium a rendeletmódosítás társadalmi hatásaira is kitér: a konzultációs anyag visszajelzéseket kér a tandíjmentességi rendszerről és a kedvezményekről, vagyis a döntéshozók is számolnak azzal, hogy a díjemelésekre reagálni kell a támogatási rendszerek felülvizsgálatával.
Kitekintés és további lépések
A rendelettervezet továbbítását követően a döntéshozók és az érintett egyetemek véleményeztetési folyamata következik. A végső jóváhagyásig a jelenlegi szabályozás marad érvényben, a tervezet elfogadása nélkül nem lépnek életbe az említett változások.
Az oktatásfinanszírozás és a tandíjak kérdése kiegyensúlyozott megközelítést igényel: a rendszer fenntarthatósága és az egyetemi működés stabilitása mellett a hozzáférhetőség megőrzése is kulcskérdés. A következő hetekben a minisztériumhoz érkező visszajelzések és a döntéshozói állásfoglalás dönti el, hogy az előterjesztés miként alakul át jogszabállyá.
