Újabb adatok Kiskunhalas középkori településszerkezetéről
A Thorma János Múzeum csütörtök esti Facebook-bejegyzésében közölte: a Kiskunhalas–Kápolnahely lelőhelyen folytatott régészeti munkák a korábbi feltételezéseknél nagyobb méretű, középkori templom alapfalait tárták fel. A múzeum szerint a feltárást a továbblépés érdekében most 1,2 millió forint összegű NKA-támogatás segíti tovább.
Az említett lelőhely a katolikus temető délkeleti részén fekszik; előzetes munkák itt már 2005-ben és 2007-ben is zajlottak. A 2025-ben megkezdett, szintén NKA-támogatott újabb kutatási periódus mostanra egyértelművé tette, hogy a templom hossza meghaladja a 22–23 métert, és a feltárt alapozási árkok, valamint falszakaszok alapján legalább két, elkülöníthető építési periódus valószínűsíthető.
A további kutatás céljai és módszerei
A múzeum tájékoztatása szerint a most elnyert támogatás a feltárás következő ütemét teszi lehetővé. A célok között szerepel:
- a templom teljes alaprajzának és szerkezeti elemeinek feltárása;
- az egyes építési periódusok pontosabb elkülönítése és értelmezése;
- a lelőhely teljes körű dokumentálása a későbbi bemutatás előkészítéséhez.
A munkát geodéziai felmérés, drónos dokumentáció és fotogrammetria is segíti, így a kutatók nem csak a földi feltárásra támaszkodnak, hanem precíz, háromdimenziós dokumentációt is készítenek a lelőhelyről.
Miért fontos ez Kiskunhalasnak?
A múzeum közlése szerint a lelőhely jelentőségét nem csupán az épület mérete és szerkezete adja. A templom körüli temető részletei a 13. század második felétől a 15. századig használatos temetkezési rétegekre utalnak. Ezen adatok segítségével jobban érthetővé válhat Kiskunhalas középkori története és településszerkezete.
Fontos megállapítás az is: a feltárás eredményei alapján ez lehet Kiskunhalas egyetlen ismert, középkori eredetű, helyben bemutatható épített emléke. Ez hosszabb távon nem csupán tudományos szempontból jelentős, hanem közösségi és turisztikai értéket is képviselhet, ha a dokumentáció és a régészeti anyag alapján bemutatóhely létesül.
„Örülünk, hogy a Kápolnahely kutatása iránt ilyen nagy érdeklődés mutatkozik” — írták a múzeum közleményében, és köszönetüket fejezték ki minden érdeklődőnek.
Korábbi feltárások és a mostani ütem
Az alábbi táblázat összefoglalja a régészeti munkák fontosabb időpontjait:
| Év | Esemény |
|---|---|
| 2005 | Korábbi feltárás a Kápolnahelyen |
| 2007 | További régészeti munkák a lelőhelyen |
| 2025 | Újabb kutatás megkezdése, NKA-támogatással |
| 2026 | 1,2 millió forintos NKA-támogatás a következő ütemre |
Közösségi és szakmai következmények
A helyi közösség szempontjából a feltárás javíthatja a város identitását és erősítheti a helytörténeti ismereteket. A múzeum által említett bemutatóhely létrehozása esetén a kutatás eredményei hosszabb távon múzeumpedagógiai programok, helytörténeti séták és turisztikai attrakció alapjává válhatnak.
Szakmai szempontból a több periódusra utaló falmaradványok részletes vizsgálata új adatokat szolgáltathat az építkezési technikákról, helyi anyaghasználatról és településszerkezeti változásokról a középkori Kiskunhalason. A részletes, digitális dokumentáció pedig biztosítja, hogy a feltárás anyaga konzerválható és később bemutatható formában álljon rendelkezésre.
A Thorma János Múzeum közleménye szerint a következő feltárási ütem munkálatai a nyári hónapokban folytatódnak; a pontos munkatervről és ütemezésről a múzeum további tájékoztatást ígért.
