A kormány szeptember elején bejelentett Szent István Vidékfejlesztési Program első, kísérleti szakaszának kiválasztott települései között nincs egyetlen Jász‑Nagykun‑Szolnok megyei település sem. A programról a kabinet közlése szerint térségenként évi 1 000 000 000 Ft fejlesztési keret állna rendelkezésre, ám az első fordulóban támogatott mikrotérségek listája Jász‑Nagykun‑Szolnok megye szempontjából csalódást okozott.
Mire vállalkozik az új modell?
A kormány terve szerint a Szent István Vidékfejlesztési Program eltér a korábbi pályázati rendszerektől: hosszú távú, mikrotérségi fejlesztési modellként határozták meg. Az első, kísérleti szakaszban tíz mikrotérség összesen száz települése vesz részt a programban; a kiválasztott térségek közel 97 300 lakost képviselnek. A kabinet közlése szerint az érintett mikrotérségek egy főre jutó átlagos jövedelme 36,7 százalékkal elmarad az országos átlagtól, ezt a hátrányt kívánják csökkenteni a koncentrált fejlesztéssel.
Borsod jól járt, Jász‑Nagykun‑Szolnok kimaradt
A közzétett névsort böngészve feltűnő, hogy a tíz mintatérség közül kettő is Borsod‑Abaúj‑Zemplén megyéhez kapcsolódik: a Tiszaújváros vidéke és a Gönc vidéke elnevezésű mikrotérségek összesen húsz települését jelölték ki. A Tiszaújvároshoz sorolt települések között szerepel Berzék, Kesznyéten, Kiscsécs, Köröm, Prügy, Sajóhídvég, Taktaharkány, Taktakenéz, Taktaszada és Tiszalúc; a Gönc térség tíz települése pedig Abaújvár, Fony, Göncruszka, Hernádpetri, Hernádszurdok, Hernádvécse, Hidasnémeti, Regéc, Tornyosnémeti és Zsujta.
Fontos megjegyezni, hogy a kiválasztott települések listájában sem Tiszaújváros, sem Gönc nem szerepel, miközben róluk nevezték el a mikrotérségeket. Ez a névhasználat arra utal, hogy a programban alkalmazott mikrotérségi elnevezések nem feltétlenül követik a járási vagy hagyományos tájegységi határokat.
| Elem | Adat |
|---|---|
| Kísérleti mikrotérségek száma | 10 |
| Kiválasztott települések száma | 100 |
| Összes érintett lakos | közel 97 300 |
| Átlagos jövedelem elmaradása | 36,7% |
| Térségenkénti éves keret | 1 000 000 000 Ft |
Miért fontos ez Jász‑Nagykun‑Szolnoknak?
A megye szereplői számára a kísérleti körből való kimaradás több szempontból is jelentős: egyrészt az érintett mikrotérségek éves egymilliárdos kerete közvetlen forrást jelent helyi beruházásokra, másrészt a program pilot jellege miatt azok a térségek, amelyek most részt vesznek, előnyösebb pozícióba kerülhetnek a későbbi, nagyobb körös kiterjesztésnél.
A megyei önkormányzatok és települések így most várakozó álláspontra kényszerülnek: meg kell vizsgálniuk, hogy a jövőbeni kiírásokra miként tudnak felkészülni, és milyen helyi stratégiai tervekkel pályázhatnak. Ugyanakkor a program részleteinek sok pontja továbbra is tisztázatlan: a közlés szerint egyelőre nem ismert, pontosan mikor érkezik meg a pénz, hogyan osztják el a forrásokat a települések között, és mekkora beleszólásuk lesz a helyi szereplőknek a döntésekbe.
Lehetséges következő lépések helyben
- A megyei és települési vezetők áttekintik a korábbi fejlesztési terveket, hogy azok illeszkedjenek a mikrotérségi szemlélethez.
- Érdekképviseletek, gazdasági szereplők és civil szervezetek összehangolják igényeiket a későbbi pályázati fordulókhoz.
- Az érintett megyék tapasztalatait és mintáit figyelve Jász‑Nagykun‑Szolnok közösségei stratégiát dolgoznak ki a részvételre.
A program első köre országos szinten is figyelemmel kísért iniciatíva: ha a pilot sikeresnek bizonyul, a kormány a jövőben további mikrotérségeket vonhat be. Addig is a megye településeinek képviselői és a helyi szereplők számára az első feladat a részletek tisztázása és a felkészülés lesz, hogy a későbbi fordulókban ne maradjanak ismét ki.
Az érintett listák és a program hivatalos anyagai a kormány bejelentése nyomán jelentek meg; a közlemények szerint a kezdeményezés célja a jövedelmi lemaradás csökkentése és a vidéki közösségek hosszú távú megerősítése.
