Brüsszel — Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a tagállami gazdasági miniszterek versenyképességi tanácsülését megelőzően kijelentette: a magyar gazdaság növekedésnek indult, az ütem jelenleg 1,7 százalék.
Fogyasztás és ipari termelés: pozitív jelek
A miniszter szerint a belső kereslet élénkülésére utaló adatok is látszanak: a háztartási fogyasztás 4,7 százalékkal emelkedik. Emellett az ipari termelés növekedésnek indult és Kapitány arra számít, hogy az éves bővülés meghaladja a 4 százalékot. Az inflációt alacsonynak nevezte, jelenleg 1,5 százalék körül van.
A miniszter kiemelte, hogy a növekedés tartósságának záloga a költségvetési fegyelem: a kormány gazdálkodását a szigorú takarékosság és a korrupcióval szembeni zéró tolerancia határozza meg. "
Véleményem szerint ez a növekedésünk záloga" – fogalmazott.
Energiaárak és ipari versenyképesség
Kapitány rávilágított: egész Európa számára kihívást jelent az ipari bázis megtartása a jelenlegi energiaárak és versenyképességi viszonyok mellett. Hangsúlyozta, hogy a válság idején fontos megtalálni az egyensúlyt az energiaárak csökkentése érdekében.
Ez a megközelítés közvetlenül érintheti a nehézipart és az energiaintenzív ágazatokat; a miniszter szerint a kormány célja, hogy olyan feltételeket alakítson ki, amelyek lehetővé teszik az ipari szereplők fennmaradását és versenyképességük javítását.
Értékláncokba való bekapcsolás és kutatás-fejlesztés
A brüsszeli beszéd fókuszában az ipari beszállítói kapcsolatok bővítése állt: Kapitány István szerint Magyarország számára kulcsfontosságú célkitűzés, hogy több európai beszállítót vonjanak be az ipari értékláncokba. Az elképzelés lényege, hogy a közepes méretű magyar és más európai vállalatok beépülhessenek a külföldi, Európán kívüli befektetők értékláncába.
A miniszter hangsúlyozta a kutatás-fejlesztés (K+F) szerepét: több K+F-re és olyan programokra van szükség, amelyeket az Európába és Magyarországra érkező befektetők indítanak el. Emellett világosan meg kell fogalmazni az elvárásokat a munkaerő és a középvállalatok képességeinek fejlesztésében, különösen az ellátási lánc, gyártósorok, alkatrészellátás, értékesítés utáni szolgáltatások, ügyfélszolgálat és pénzügyi szolgáltatások terén.
A miniszter emlékeztetett, hogy Európa alapvető előnye a jól képzett munkaerő, kiváló oktatási intézmények és erős ipari bázisok egyes országokban. Ezt szerinte megfelelően kell alakítani ahhoz, hogy a külföldi közvetlen tőkeberuházások valódi, magasabb hozzáadott értéket termeljenek a régióban.
- GDP-növekedés: 1,7 százalék
- Fogyasztás: +4,7 százalék
- Ipari termelés: várhatóan >4 százalék
- Infláció: 1,5 százalék
| Mutató | Jelentett érték |
|---|---|
| GDP-növekedés | 1,7% |
| Fogyasztás | +4,7% |
| Ipari termelés | >4% (várható) |
| Infláció | 1,5% |
A miniszter beszéde egyrészt megerősíti a kormány jelenlegi narratíváját a költségvetési fegyelemmel és korrupcióellenes intézkedésekkel kapcsolatban, másrészt praktikus javaslatokat vázol a magyar vállalatok európai értékláncokba történő bekapcsolására. A hangsúly a munkaerő fejlesztésén és a K+F-re épülő beruházásokon van, amelyek révén Kapitány szerint növelhető az európai hozzáadott érték.
Bár a miniszteri nyilatkozatok biztató képet festenek, a tényleges hatásokat a következő negyedéves makroadatok és a beruházások alakulása fogja igazán megmutatni.
