A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második, részletes becslése szerint a magyar gazdaság éves alapú 1,7 százalékos növekedést ért el az idei második negyedévben; negyedév/negyev‑alapon a GDP 0,5 százalékkal emelkedett az előző három hónaphoz képest. A részletes adatok árnyalják a képet: a teljesítményt elsősorban az ipar és bizonyos szolgáltatói ágazatok húzták, míg az agrárium az erős aszály hatására jelentősen visszaesett.
Főbb ágazati irányok
A termelési oldalon markáns eltérések látszanak. Az ipar bruttó hozzáadott értéke 3,7 százalékkal nőtt éves összevetésben, ezen belül a feldolgozóipar 2,7 százalékos bővülést mutatott. A feldolgozóipari növekedésben a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása járult hozzá legnagyobb mértékben, miközben a kokszgyártás és a kőolaj‑feldolgozás teljesítménye fékezte az ipari bővülést.
Ezzel szemben a mezőgazdaság hozzáadott értéke az első nyári hőhullám és az aszály miatt 12,4 százalékkal visszaesett, ami a GDP‑számokat is érdemben rontotta. Az építőipar teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent éves bázison.
Szolgáltatások és egyéb tételek
A szolgáltató szektor összességében 1,9 százalékkal bővült. A legnagyobb növekedést a pénzügyi és biztosítási tevékenység produkálta (6,0 százalék), jelentősen emelkedett a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység (+5,2 százalék). Az oktatás +2,7 százalék, a szállítás és raktározás +2,2 százalék, a kereskedelem +1,7 százalék növekedést ért el. Az információ és kommunikáció ágazat mindössze +0,2 százalékkal bővült, az ingatlanügyletek hozzáadott értéke viszont 1,9 százalékkal csökkent.
| Ágazat | Éves változás |
|---|---|
| Ipar (összesen) | +3,7% |
| Feldolgozóipar | +2,7% |
| Mezőgazdaság | −12,4% |
| Szolgáltatások (össz.) | +1,9% |
| Építőipar | −0,3% |
A KSH számítása szerint a GDP növekedéséhez a szolgáltatások járultak hozzá leginkább, 1,1 százalékponttal, az ipar 0,7 százalékponttal. A termékadók és támogatások egyenlege további 0,2 százalékponttal növelte a teljesítményt, míg a mezőgazdaság −0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP volumenét.
Mit mond ez a trend?
- A részletes adat megerősíti, hogy az ipar ismét növekedési motor lehet: a feldolgozóipari kilengések ellenére a szektor pozitív hozzájárulást adott.
- A szolgáltatások szerepe stabilizáló, különösen a pénzügyi és szakmai szolgáltatások élénkülése fontos a jövőbeni foglalkoztatás és hozzáadott érték szempontjából.
- A mezőgazdaság drámai visszaesése rövid távon lefelé húzta a GDP‑t; ez időjárás‑érzékenységet és kockázatokat jelez a jövőbeli kibocsátásban.
Az április–júniusi periódus egyben politikai és nemzetközi feszültségekkel terhelt időszak volt: a választási kampány és a kormányalakítás, a forint árfolyammozgásai, valamint a globális energiaár‑ingadozások egyaránt hatottak a gazdasági szereplők döntéseire. A KSH‑adatok alapján a növekedés fenntarthatósága nagymértékben függ attól, hogy az ipari export és a szolgáltatások továbbra is képesek lesznek ellensúlyozni az időjárás‑érzékeny mezőgazdaság és az ingatlanpiac gyengeségét.
A következő negyedévekben különösen fontos lesz figyelni a beruházási és exportadatokra, valamint az energiaárak és az árfolyamok alakulására, amelyek mind alapvetően befolyásolják a termelőszektorok és a szolgáltatások teljesítményét.
