India célban tartja a sűrített biogáz (CBG) iparág gyors bővítését: a kormány 2030-ig mintegy 5 000 CBG-üzem felállítását tűzte ki, hogy növelje az ellátásbiztonságot és csökkentse az importfüggőséget – közölte a hírügynökség tudósítása alapján az SSS-NIBE és iparági szereplők. Jelenleg a központi finanszírozás mellett 132 üzem működik, további 240 pedig építés alatt áll, mondta Atul Mohod, a Sardar Swaran Singh Nemzeti Bioenergia Intézet (SSS-NIBE) főigazgatója.
Miért változást hozna ez?
A terv nem pusztán kapacitásbővítés: a fejlesztés célja a technológiai önellátás erősítése és a mezőgazdasági melléktermékek új hasznosítása. A gyorsabb terjedés a gyakorlatban olcsóbb működést és kisebb környezeti terhelést eredményezhet, ami illeszkedik a 2047-es fejlett országra és a 2070-es nettó nulla célokra kitűzött nemzeti stratégiába, idézi a jelentés Atul Mohod szavait.
A bővülés különösen azokra a területekre hat, ahol magas a mezőgazdasági hulladék mennyisége: a CBG-üzemek biológiai lebontással nyerik a metánt, amelyet nyomás alatti gázzá sűrítenek, és üzemanyagként, vagy tüzelőként lehet felhasználni. Ez részben csökkenti a földgáz- és kőolajimportot, ami geopolitikai kitettséget mérsékelhet.
Hazai technológia és ipari szereplők
A növekvő kapacitás iránti kereslet erős ösztön a hazai rendszerek fejlesztésére. Nitin Gupta, a STEER World vezérigazgatója szerint a vállalat közel 130 projektben vett részt Indiában az elmúlt másfél évben, olyan előkezelési és metanációs megoldásokat alkalmazva, amelyek javítják a biológiai lebontás hatékonyságát. Gupta vélhetően azokra az előfeldolgozó megoldásokra utalt, amelyek növelik a hozamot és stabilabb működést tesznek lehetővé.
"India nagyon erős a mérnöki és technológiai alapokban; egyszerűbben kellene kommunikálnunk, hogy a technológia átvétele könnyebb legyen" — mondta Nitin Gupta.
Gupta hangsúlyozta, hogy a hazai technológiára való támaszkodás csökkentheti az importált rendszerek iránti igényt, és így hozzájárulhat az energiafüggetlenséghez. Ugyanakkor rámutatott a technológiaelterjedés kommunikációs és oktatási akadályaira is, amelyek lassíthatják az üzemek elterjedését.
Új takarmány: a cukorsör és más lehetőségek
Az ICAR-Indian Institute of Millets Research kutatója, A V Umakanth kiemelte, hogy a sweet sorghum (édes cirok) potenciálisan új, helyi alapanyagként használható a biogáz-termelésben. Az ilyen alternatív takarmányok bevonása növelheti az alapanyag-ellátást, különösen olyan területeken, ahol a mezőgazdasági hulladékok szezonálisak vagy nem elégségesek a folyamatos üzemeltetéshez.
Az alapanyag diverzifikálása csökkenti az ellátási kockázatot, és segít biztosítani a folyamatos termelést, ami különösen fontos a kereskedelmi üzemek megtérüléséhez.
| Állapot | Szám |
|---|---|
| Működő üzemek | 132 |
| Építés alatt | 240 |
| Kormányzati cél (2030) | 5 000 |
Lehetséges következmények és kihívások
- Technológiai fejlesztés: hazai rendszerek beérése és skálázhatósága kulcsfontosságú a költségek csökkentéséhez.
- Alapanyag-ellátás: szezonális ingadozások és verseny a mezőgazdasági felhasználásért megnehezíthetik az üzemek folyamatos működését.
- Szabályozás és finanszírozás: központi támogatás eddig is szerepet játszott; további beruházási ösztönzők szükségesek lehetnek a tömeges telepítéshez.
Az SSS-NIBE, a STEER World és az ICAR-Indian Institute of Millets Research képviselőinek nyilatkozatait az ANI továbbította. A célkitűzés ambiciózus: ha megvalósul, a CBG-szektor erősítheti India energetikai önállóságát és hozzájárulhat a kibocsátások mérsékléséhez — feltéve, hogy a technológia és az alapanyag-ellátás egyaránt követni tudja a tervezett növekedést.
