A Vas megyei Bükön ünnepélyesen átadták a Nestlé Hungária Purina márkájú állateledel-gyárának legújabb fejlesztéseit: a beruházás keretében három új gyáregység és egy modern, automatizált magasraktár kezdte meg az üzemelést. A szalagátvágáson részt vett Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter is.
Beruházás és eddigi tőkeinjekció
A két, egymást kiegészítő közlemény szerint a svájci tulajdonú társaság 2010 óta több lépcsőben fejlesztette a büki üzemet. A cégcsoport a teljes fejlesztési ciklus során összességében 325 milliárd forintot fordított a létesítményre; a legutóbbi bővítést külön kommunikálták, amelyről azt közölték, hogy a cég 193 milliárd forint értékben valósította meg az új egységeket és az automatizált raktárat, támogatás nélkül.
Az új kapacitásokkal a gyár éves termelése elérheti a 500 000 tonnát, és az üzemben dolgozók száma a megnyitó szerint 1 800 főre emelkedik. A Nestlé hazai jelenlétét ismertető adatok szerint a cég 1991 óta van jelen Magyarországon, és a magyar leányvállalat és értéklánca a GDP körülbelül 0,5 százalékát adja; a vállalatcsoport a források szerint mintegy 3 000 embert foglalkoztat Magyarországon és több mint 100 milliárd forinttal járul hozzá az államháztartáshoz.
Munkahelyek, beszállítók, szakképzés
A vállalat hangsúlyozta: a bővítés munkahely-teremtő hatása mellett a beszerzésben is erősíti a hazai gazdaságot. A sajtóanyag szerint a gyár alapanyagainak fele, míg a gabonabetétek esetében a teljes szükséglet hazai forrásokból érkezik. Emellett a Purina-projekt részeként elindították a duális szakképzési programot, amelynek célja a gyakorlati tapasztalatszerzés elősegítése a fiatalok körében.
“Üdvözöljük az összes olyan vállalatot, ami munkahelyeket teremt, kiszámítható és stabil jövedelmet adva az itt élőknek. A célunk az, hogy élhetővé váljon a magyar vidék, és ne kelljen naponta átlépni a határt a tisztességes megélhetésért” — mondta Magyar Péter a megnyitón.
A bővítés technológiai elemei között az automatizált magasraktár és a modern gyáregységek emelkednek ki, amelyek a termelés hatékonyságát és a logisztikai kapacitást növelik. A fejlesztés állításuk szerint közvetlen uniós vagy állami támogatás nélkül valósult meg.
Helyi és regionális gazdasági hatások
Az új egységek üzembe állítása rövid és középtávon egyaránt hatással lehet a térség munkaerőpiacára és a helyi ellátási láncokra. A közlemények alapján a jelentősebb foglalkoztatottság növelheti a vásárlóerőt és élénkítheti a szolgáltatói szektort a környező településeken. Ugyanakkor a termelés növekedése extra nyersanyag-igényt is eredményez, ami hosszabb távon további üzleti lehetőségeket teremthet a mezőgazdasági beszállítók számára.
Fontos azonban kiemelni: a projekt nagyságrendje és a közölt összegek miatt a pontos, részletes gazdasági elemzéshez többletadatok szükségesek — például a beruházás tőkeszerkezete, a helyben újonnan betöltött állások összetétele, valamint a beszállítói szerződések tartalma. Ezekről a vállalat a sajtóközleményben nem közölt részleteket.
Adatok egy táblázatban
| Jellemző | Érték |
|---|---|
| Legutóbbi beruházás | 193 000 000 000 Ft |
| Összes eddigi beruházás (2010–) | 325 000 000 000 Ft |
| Éves termelési kapacitás (becsült) | 500 000 tonna |
| Foglalkoztatottak száma a büki üzemben | 1 800 fő |
| Hazai jelenlét kezdete | 1991 |
- Három új gyáregység és egy automatizált magasraktár állt üzembe Bükön.
- A beruházást a Nestlé saját forrásból valósította meg, állami támogatás nélkül közölték.
- A gyár alapanyag-igényének jelentős része hazai szállításból származik; a gabonafeed teljes egészében belföldről érkezik.
Az átadóünnepségen jelen voltak a cégvezetés és a helyi önkormányzat képviselői: Noszek Péter, a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója; Tanja Žigić, a büki gyár igazgatója; valamint Németh Sándor, Bük polgármestere. A fejlesztés befejezése mérföldkőnek tekinthető a régió ipari térképén, ugyanakkor a pontos hatások és a hosszabb távú multiplikátorhatás vizsgálata további adatszolgáltatást igényel a vállalattól és a helyi szereplőktől.