Az euró bevezetése reálisan 2033 körül valósulhat meg, de ehhez a kormányzatnak egyértelmű és fájdalmas költségvetési konszolidációt kell végrehajtania — ez a fő üzenete az Equilor Befektetési Zrt. háttérbeszélgetésén elhangzott elemzésnek. A cég szerint a következő évi költségvetés lesz az első igazolása annak, hogy a kabinet komolyan veszi-e a csatlakozást.
Mi áll a középpontban?
Az Equilor vezető elemzője hangsúlyozta: tavaly Magyarország egyetlen olyan konvergenciakritériumot sem teljesített, amely az euró bevezetéséhez szükséges. Idén pedig az elemzők szerint legfeljebb az árstabilitás feltétele teljesülhet — vagyis az infláció az elfogadott tartományban marad. Ugyanakkor a többi alapfeltételnél, különösen az államháztartási hiány és az államadósság szintjén komoly tennivaló van.
Az államadósság kamatterhei jelentős terhet jelentenek: az adósság a hazai össztermék közelítőleg 80 százalékát éri el, és ezt az összállományt jellemzően magas kamatterhek kísérik európai összehasonlításban. A hosszú lejáratú kamatok ugyan közelednek a referenciaértékekhez, de a hiány és az adósságszint miatt a konszolidáció elmaradása veszélyeztetheti a csatlakozási menetrendet.
Költségvetési fegyelem kontra társadalmi hatások
Az Equilor szerint nem elegendő pusztán a gazdasági helyzet javulására számítani: a bevételnövekedés és az uniós források hatása ugyan segítheti a javulást, de a kormányzati intézkedések nélkül a kritériumok nem lesznek tartósan teljesíthetők. Ennek következtében az elemzők szerint a lakosság és a vállalati szféra részéről is áldozatvállalásra lehet szükség.
- Bevételi oldalon ez magasabb adókat jelenthet.
- Kiadási oldalon a támogatások csökkenése valószínűsíthető.
- Konkrét példa: az energiaárak kötött rendszerének módosítása — például a rezsicsökkentés felülvizsgálata — kényszerű következménye lehet a konszolidációnak.
„Nem Brüsszel várja el azt, hogy a Tisza megszüntesse a rezsicsökkentést, sokkal inkább az euró bevezetéséhez elvárt konszolidáció kényszerítheti ki az energiaárak kötött rendszerének valamiféle módosítását.”
Az elemzés rámutat: a költségvetés rövid távon kényszerpályán mozog, nemcsak a lassuló növekedés miatt, hanem azért is, mert az adósság kamatteher-relációja magas. A beruházási aktivitás élénkülése és az érkező uniós pénzek előnyös hatásai javíthatják a helyzetet, de ez önmagában nem elegendő a konvergenciakritériumok maradéktalan teljesítéséhez.
Kinek és mit kell vállalnia?
Az Equilor szerint a konszolidációban a kormány felelőssége döntő: a hiány és az adósság csökkentése elsősorban kormányzati intézkedéseken múlik. Ugyanakkor az elemzők úgy vélik, hogy a lakosság és a vállalatok is hozzájárulnak majd a terhekhez — például adóemelésekkel vagy a támogatási rendszer szűkítésével.
Az euróhoz vezető út tehát egyszerre makrogazdasági és politikai döntéssorozat: a költségvetési javaslat benyújtása és végrehajtása kulcsrendeződés lesz. A következő egy évben kiderül, hogy a tervek mennyire maradnak a papíron, és mennyire hajlandó a gazdaság szereplőinek széles köre vállalni a szükséges kiigazításokat.
| Kritérium | Állapot (Equilor szerint) |
|---|---|
| Árstabilitás (infláció) | Idén várhatóan teljesülhet |
| Államháztartási hiány | Megbízható javulás hiányzik |
| Államadósság | Közel 80% a GDP-hez — magas kamatterhek |
Összességében az Equilor optimista ugyan a lehetőségeket illetően — a 2033-as időpont említése arra utal, hogy a cég reális pályát lát a csatlakozásra —, de egyértelművé teszi: az euró bevezetése csak átgondolt, kemény gazdaságpolitikai döntések következtében lehet megvalósítható, amelyek a rövid távú költségvetési könnyítéseket feláldozhatják a hosszú távú stabilitásért.
