A Slovnaft tervezett hulladékégetője a cégfinomító ipari területén, Pozsonypüspöki és Csölle (Rovinka) határában kapna helyet, és a legutóbbi módosított dokumentáció alapján évi 220 000 tonna hulladék megsemmisítésére lenne alkalmas. A beruházás a tervek szerint háztartási, ipari és veszélyes hulladékot fogadna, ami erős helyi tiltakozást váltott ki, részben a közeli Csallóköz vízvédelmi terület miatt.
A tervezett kapacitás részletei
| Hulladéktípus | Éves mennyiség (t) |
|---|---|
| Háztartási | 118 000 |
| Ipari | 77 000 |
| Veszélyes | 25 000 |
| Összesen | 220 000 |
A beruházást eredetileg közel 317 000 tonnás éves kapacitásra tervezték, ám a környezetvédelmi minisztérium és a nyilvánosság nyomására ezt csökkentették a mostani tervre. A módosított anyag szerint a létesítmény nem tervez külföldről, így Magyarországról sem hulladékot behozni.
Miért váltott ki ellenállást a projekt?
- A telephely közelsége a Csallóköz vízvédelmi területéhez; a helyiek és környezetvédők ennek környezeti következményeit hangsúlyozzák.
- Aggodalom a nagy kapacitás és a veszélyes hulladék kezelése miatt, különösen a szállítási és üzemeltetési kockázatokkal kapcsolatban.
- Bizalmatlanság a technológia és a környezeti hatások hosszú távú monitorozása iránt.
A Slovnaft kommunikációjában a beruházást stratégiai jelentőségűnek nevezi, és a korszerű égetést környezetkímélő megoldásként állítja be a hagyományos lerakáshoz képest. A cég azzal érvel, hogy Szlovákiának csökkentenie kell a kommunális hulladéklerakást az uniós előírások teljesítése érdekében, valamint hogy az égető olyan nem újrahasznosítható többlethulladékot semmisítene meg, amely egyébként a természetben bomlana.
"Alaptalan ijesztgetésnek tartja a különböző bírálatokat"
A vállalat továbbá rámutat, hogy jelenleg nincs elég hazai kapacitás a veszélyes és ipari hulladékok megsemmisítésére, ezért ezeket egyes esetekben külföldre kell szállítani. A beruházás költségét a cég 320 millió euróra teszi, és azt állítja, készen áll betartani a környezetvédelmi tárca által előírt szigorú műszaki és biztonsági feltételeket.
Következmények és teendők határmenti szemmel
A projekt térségi hatása nemcsak szlovák belügy: a határ menti természet- és vízvédelmi zónák sérülékenysége, valamint a levegő- és vízminőség változása közvetlenül befolyásolhatja a szomszédos magyar településeket is. A magyar szakhatóságok és civil szervezetek számára fontos lesz a transzparens információcsere, a független környezeti hatásvizsgálatok és a folyamatos monitoring követelése.
Gyakorlati lépések, amelyeket a hatóságok és a lakosság kezdeményezhetnek vagy kérhetnek:
- független, nemzetközi szakértők bevonása a lég- és vízszennyezés kockázatának értékelésébe;
- szigorú, kötelező érvényű monitoring és nyilvános adatközzététel a működés teljes időtartamára;
- szállítási útvonalak és baleset-megelőzési terv szoros ellenőrzése a határmenti közlekedési kockázatok csökkentésére;
- alternatívák vizsgálata: magasabb arányú szelektív gyűjtés, újrahasznosítási kapacitások bővítése, regionális együttműködés a hulladékkezelésben.
A jelenlegi állás szerint a projektnek jelentős társadalmi és környezeti konfliktusforrás jellege van, amely a szabályozási és közösségi kontrollon múlik. A helyzet követése és a szomszédos országokkal való koordináció kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fejlesztés valóban a környezet védelmét szolgálja, ne pedig kockázatokat halmozzon fel a határ mentén élők számára.
