Veszélyben a két számjegyű béremelés
A munkáltatók szerint a 2027-re vonatkozó, korábban tervezett nagy minimálbér-emelés kockázatba került: a rendelkezésre álló gazdasági alapok gyengülése megnehezíti, hogy a vállalkozások kigazdálkodják a tervezett növelést. A munkaadók legfontosabb aggálya az, hogy a jelenlegi növekedési kilátások mellett már egy 10 százalékos bruttó emelés is nagy terhet jelentene.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára, Perlusz László szerint a megállapodásban rögzített gazdasági feltételek nem teljesültek, ezért a korábbi bérmegállapodás (amely 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt) valószínűsége csökkent. Ugyanakkor érdekes mechanizmus bontakozhat ki: a nettó bérek két számjegyű növekedése akkor is elképzelhető, ha a bruttó emelés jóval szerényebb marad.
A kulcs: az adórendszerbe helyezett remény
Ennek lényege, hogy a kormány választási ígérete szerint a legalacsonyabb kereseteket terhelő személyi jövedelemadókulcsot 15-ről 9 százalékra csökkentené. A számítások szerint ez a lépés a minimálbéren dolgozók nettóját akár 14 százalékkal is növelheti, még akkor is, ha a bruttó bérek emelkedése elmarad a korábbi tervektől.
Ez a helyzet kettős képet ad a bérpolitika kimeneteléről: míg a gazdaság teljesítménye miatt a munkáltatók nem tudják kigazdálkodni a korábbi, magas bruttó emelést, addig az adócsomag révén a munkavállalók zsebébe mégis több maradhat. Az, hogy ez a forgatókönyv megvalósul-e, az elkövetkező hetekben beérkező kormányzati adóterveken múlik.
- Korábbi megállapodás: 14 százalékos minimálbér-emelés 2027-re (eredeti megállapodás alapján).
- Munkaadói álláspont: a jelenlegi növekedési kilátások mellett nem látnak teret a 10 százaléknál nagyobb bruttó emelésre sem.
- Kormányzati ígéret: a legalacsonyabb keresetek személyi jövedelemadójának csökkentése 15-ről 9 százalékra.
Következmények és kockázatok
Ha a kormány ténylegesen csökkenti az adókulcsot, akkor a nettó bérek várhatóan emelkednek – ez rövid távon növelheti a fogyasztást és enyhítheti a háztartások terheit. Ugyanakkor a cégek terhei alig változnak, ha a bruttó béremelés elmarad vagy csak szerény mértékű. Ez a megoldás tehát részben az államháztartás bevételi oldalára terhel átváltást: a bérnövekedés nettó hatását az állami költségvetés finanszírozná adóbevétel-csökkentés formájában.
Perlusz László szerint a vállalkozói szféra egyetlen reális menekülőútja az, hogy a kormány "beszálljon a számlába" — vagyis adópolitikai eszközökkel tegye lehetővé a munkavállalók nettó jövedelmét növelő hatást anélkül, hogy a munkaadókra aránytalan terheit hárítaná. Ennek megvalósíthatósága és hosszú távú hatása azonban több kérdést vet fel, például az államháztartás fenntarthatóságát és a munkaerőpiaci ösztönzők alakulását illetően.
| Elem | Korábbi terv / Jelen állás |
|---|---|
| Minimálbér bruttó emelés | 14% (eredeti megállapodás) / munkáltatók szerint nehezen teljesíthető, 10% már nagy teher |
| Személyi jövedelemadó a legalacsonyabb kereseteknél | 15% jelenleg → ígéret: 9% |
| Várható nettó hatás | Akár 14% nettó növekedés a minimálbéreseknek az adócsomag esetén |
A következő hetekben beérkező kormányzati adócsomag dönt majd arról, hogy a nettó reáljövedelmek emelkedése valóban bekövetkezik-e anélkül, hogy a vállalkozások versenyképessége további romlásnak indulna. A választási ígéretek és a gazdasági realitások közötti összhang megtalálása alapvető kérdés marad a 2027-re tervezett változások szempontjából.
