Lannert Judit, az oktatási és gyermekügyi miniszter pénteken nyilvánosan bocsánatot kért egy, egy évvel korábban tett megszólalásáért, amelyben focis példát használt a közoktatás értékelési rendszerének kritikájaként.
Mit mondott korábban a miniszter?
A miniszter egy évvel ezelőtt, a Bibó István Szabadegyetem vitaestjén arról beszélt, hogyan hat egymásra a mesterséges intelligencia és az oktatás. Kiemelte: ha az értékelés elsődlegessége a „visszabiflázott adatok” megmérettetése lesz, fennáll a veszélye annak, hogy a tanulók a mesterséges intelligenciát hívják segítségül a feladatok elvégzéséhez. Példaként említette, hogy előfordulhat, hogy a pedagógus mesterséges intelligenciával készíti el a tesztet, és a tanuló ugyanazzal a technológiával oldatja meg azt, ami szerinte nem jelent valódi tanulási folyamatot.
Beszédében kritizálta a közoktatás versengő, teljesítménycentrikus értékelési kultúráját, majd – a vitaest jegyzete szerint – egy hírszerűbb példa következett: „ezért Magyarországon, sajnos, ezek az elsők. Tehát nálunk ugye elsírják magukat férfiak azon, hogy nem jut be a magyar válogatott a hova, milyen világbajnokságra.” Ez a focis megjegyzés váltotta ki az utóbbi hetekben a legtöbb bírálatot.
A bocsánatkérés és annak indoklása
Pénteki Facebook-bejegyzésében a miniszter azt írta, hogy az ellenzék „nagy energiákkal bányássza ki” korábbi megszólalásaiból azokat a részeket, amelyeket kedvükre félremagyarázhatnak. Megfogalmazása szerint a focis hasonlat valóban nem volt szerencsés, mert a győzni akarás a sportban és az iskolában nem azonos értékek mentén működik. Hozzátette, megérti, hogy a rövid, kiragadott részlet különösen a lejárató kampányok tálalásában sértő lehet, és ezért kért bocsánatot „minden olyan honfitársától, akit ez a régi mondatom megbántott”.
„Megkövetem ezért minden olyan honfitársamat, akit ez a régi mondatom megbántott.”
Reakciók és következmények a közoktatás szempontjából
A miniszteri bocsánatkérés a közoktatás értékeléséről folyó szakmai vitába illeszkedik: Lannert egyaránt utalt a mesterséges intelligencia oktatásban megjelenő problémáira és azokra a szempontokra, amelyek szerint az értékelés túlzottan a versengésre épülhet. A korábbi kijelentés miatti kritikák nemcsak ellenzéki szereplőktől érkeztek, hanem más forrásokból is – ezt a miniszter maga is megemlítette bejegyzésében.
Az eset szakmai szempontból rávilágít arra a dilemmára, amelyet az értékelés és a mérés kapcsán gyakran felvetnek: hogyan lehet a teljesítményt úgy mérni, hogy az ne ösztönözze túlzottan a mechanikus tudásrögzítést, és miként tartható vissza a mesterséges intelligencia nem kívánt alkalmazása a tanulói feladatmegoldásoknál. A miniszter szavai szerint az értékelés átgondolása részben erre a problémára keres választ.
- Idővonal: az eredeti megszólalás a vitaesten történt tavaly november végén; a bocsánatkérés 2026. szeptember 25-én jelent meg a miniszter Facebook-oldalán.
- Két szál: a kijelentés egyszerre reflektál az oktatáspolitikai mérés problémáira és politikai következményekkel jár a nyilvános kommunikációban.
- Fő üzenet: a miniszter elismerte, hogy a választott példa sértő lehet, és ennek megfelelően bocsánatot kért.
Mi következik most?
A bocsánatkérés politikai és szakmai vitát is generálhat az oktatás mérési-értékelési gyakorlatáról és a miniszter kommunikációjáról. A minisztérium további állásfoglalásáról vagy szakmai egyeztetésekről a bejegyzés nem tartalmaz részleteket; a miniszter azonban hangsúlyozta az értékelés átgondolásának szükségességét a mesterséges intelligencia oktatásban jelentkező kihívásai közepette.
| Esemény | Időpont |
|---|---|
| Eredeti megszólalás (vitaest) | tavaly november vége |
| Bocsánatkérés | 2026. szeptember 25. |
A továbbiakban az lesz kérdéses, hogy a vita a szakmai tartalom felé terelődik-e – az értékelési módszerek és a mesterséges intelligencia oktatásbeli szerepének átgondolása irányába –, vagy a kommunikációs incidens politikai vitává mélyül.
