Az Országgyűlés elfogadta a kormány előterjesztését az építési törvény módosításáról, amely jelentősen szigorítja a környezetvédelmi és természetvédelmi jogsértések következményeit az engedélyezési folyamatban. A változás értelmében jogsértés esetén az építési engedélyezési eljárást fel kell függeszteni, és mostantól előírható, hogy a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig ne lehessen új építési vagy létesítési engedélyt kiadni az érintett beruházáshoz.
Mit változtat a törvénymódosítás?
A módosítás két lényeges elemet hoz be az eddigi szabályozáshoz képest. Egyrészt a környezet- vagy természetvédelmi jogsértés tényére reagálva kötelező a hatósági engedélyezési eljárás felfüggesztése. Másrészt a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig nem adható új építési vagy létesítési engedély a projekthez, ami a gyakorlatban hosszabb eljárási és tervezési időt kényszerít ki a beruházók számára.
A kormány külön kiemelte, hogy a szabályozást a korábban bevezetett, fix 3 százalékos Otthon Start hitelprogrammal összefüggő kiemelt beruházásokra is alkalmazni kell. A cél az, hogy ezeknek a programoknak a részletszabályait összehangolják az új környezetvédelmi követelményekkel, és az átmeneti rendelkezések lehetővé tegyék az előző kormány által támogatott beruházások bevonását az új szabályrendszerbe. A kormány várakozása szerint az új Lakásépítési Program részletszabályainak kidolgozása, valamint a korábbi támogatások rendezése több hónapot vehet igénybe, ezért szükségesek az átmeneti intézkedések.
“Láttuk, milyen következményei voltak az elmúlt években annak, hogy semmi nem történt, amikor egy kiemelt beruházás során környezetvédelmi szabályokat sértettek meg. Ennek véget vetünk most” – mondta a lépést bejelentő videójában Magyar Péter miniszterelnök.
Változások az építőanyag-exportban
Az Országgyűlés döntött arról is, hogy megszünteti az építőanyagok exportjára korábban vonatkozó regisztrációs eljárást. Az előző kormány 2021-ben vezette be ezt a korlátozást: az exportot tervező cégeknek bejelentési kötelezettségük volt, és az állam elővásárlási joggal élhetett bizonyos termékekre. Az Európai Unió Bírósága azonban megállapította, hogy ez az eljárás sértette az uniós jogot, mivel korlátozta az áruk szabad mozgását; ezért a regisztrációs rendszer eltörlése következik.
Lehetséges hatások és gyakorlati következmények
A módosítás célja, hogy megelőzze a környezetvédelmi szabályok kijátszását vagy figyelmen kívül hagyását kiemelt beruházások esetén. A jogi eszköz megerősítése várhatóan lassítja az engedélyezési folyamatokat, különösen azoknál a projekteknél, ahol a környezetvédelmi kockázatok valódiak vagy vitásak. A gyakorlatban ez a beruházók részéről alaposabb előkészítést, szigorúbb környezeti vizsgálatokat és a jogsértő állapotok gyorsabb felszámolását teszi szükségessé.
- A hatóságoknak több erőforrást kell biztosítaniuk a jogsértések felderítésére és gyors kezelésére.
- A beruházóknak átgondolt környezetvédelmi kockázatkezelési tervekre lesz szükségük az engedélyezési folyamatban.
- A helyreállítási kötelezettségek és a jogsértő állapotok megszüntetésének hatékonysága meghatározóvá válik az engedélyek újraindításában.
A változtatás erős jelzés: a szabályalkotó a környezetvédelmi szempontokat beemeli az építésügyi gyakorlat szigorú feltételei közé. A hatékony végrehajtáshoz azonban elengedhetetlen a hatóságok kapacitásának növelése, egyértelmű szakmai protokollok kialakítása és a beruházók korai bevonása a környezeti kockázatok feltárásába. Ezek nélkül fennáll a veszély, hogy a jogszabályok elméleti szigorát a gyakorlat csak részlegesen követi majd.
