A közoktatási államtitkár pénteken Győrben, a Magyar Tehetséggondozó Társaság szimpóziumán azt mondta, hogy a tárca célja egy gyermekközpontú közoktatás, amelyben a tehetségek felismerése és fejlesztése a tanórai munkában is hangsúlyt kap. A rendezvényen elhangzottak szerint ez azt jelenti, hogy az iskolai környezetben kevésbé kell kategóriákban gondolkodnunk, és inkább a gyerek egyéni szükségleteire kell fókuszálni.
Mi változna a gyakorlatban?
A felszólalás szerint a tanulók zöme a tanórákon tölti a legtöbb időt, ezért a tehetséggondozás hatékonysága érdekében a befogadó tanulási környezet kialakítása elsősorban a tanórák átalakítását jelenti. Ugyanakkor a minisztérium nem zárja ki a külön szervezett tehetségprogramok fenntartását és bővítését: több helyen és több formában továbbra is működhetnek speciális programok.
„nem kell arról gondolkodnunk, hogy egy gyermek halmozottan hátrányos helyzetű, tehetséges, sajátos nevelési igényű és átlagos, vagy tehetséges, sajátos nevelési igényű”
Az eseményen a közoktatásért felelős helyettes államtitkár is szólt azokról az eddigi eredményekről, amelyek a Nemzeti Tehetség Program keretében valósultak meg.
| Időszak / tétel | Összeg |
|---|---|
| 2009–2025 között támogatott projektek | kb. 45 milliárd forint |
| 2009–2025 között megvalósult projektek száma | mintegy 22 000 projekt |
| 2026. évi rendelkezésre álló forrás | közel 4,8 milliárd forint |
| Tavasszal döntött támogatások | 1 950 000 000 Ft (mintegy 1 200 pályázat) |
Középpontban a programok jövője
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint jelenleg három pályázati program szakértői értékelése folyik; ezek elsősorban felsőoktatási kezdeményezéseket érintenek, többek között a STEM Akadémia és a szakkollégiumok tehetséggondozó programjai szerepelnek köztük. Jelezte továbbá, hogy a Nemzeti Tehetség Program hivatalos időtávja 2028-ig szól, de bíznak abban, hogy a program a 2028 utáni időszakban is folytatódhat.
Az esemény mottója — A tehetséggondozás jövője – értékek, kihívások, együttműködések — szerint a tárca és a szakmai szereplők közötti párbeszédre helyezik a hangsúlyt. A bejelentésekből az is kiderült, hogy a minisztérium a befogadás és az inkluzív gyakorlatok erősítésére törekszik úgy, hogy közben fenntartja a célzott, szervezett tehetségprogramokat.
- A tehetséggondozás integrálása a tanórai munkába a cél;
- fenntartottak és továbbfejlesztettek a különálló tehetségprogramokat, például felsőoktatási kezdeményezéseket;
- a Nemzeti Tehetség Program 2009–2025 között közel 22 ezer projektet támogatott összesen 45 milliárd forint értékben;
- 2026-ban közel 4,8 milliárd forint áll rendelkezésre, és tavasszal mintegy 1,95 milliárd forint kiutalásáról döntöttek.
Az oktatáspolitikai irányvonal váltása fontos dilemmákat is felvet: hogyan biztosítható egyszerre az egyéni képességek kibontakoztatása és a hátrányos helyzetű tanulók támogatása; milyen továbbképzéseket és tantervi módosításokat igényel a tanórai tehetséggondozás elterjesztése; és miként mérhetőek hosszabb távon az eredmények. A győri rendezvény a szakmai párbeszéd folytatását célozza, ahol az iskolák, a kutatók és a gyakorló pedagógusok tapasztalatai alapján lehet alakítani az eszközöket és a források felhasználását.
Az elhangzottak alapján a következő időszakban a figyelem a tanórai gyakorlatokra és a meglévő tehetségprogramok hatékonyságára irányul majd, miközben a programok finanszírozása és szervezeti keretei is fontos szerepet fognak játszani abban, hogy a gyermekközpontú elképzelés gyakorlati tartalommá váljon az iskolákban.
