A Pakson folyó Dunába épülő fenékküszöb várhatóan jelentős környezeti hatással jár, ám a beruházáshoz szükséges környezeti hatásvizsgálat és a Natura 2000 hatásbecslés nem készült el — állítja a projektet vizsgáló tájékoztatás. A munkálatok a forgalmas kommunikációs képek és videók mellett környezetvédelmi engedély nélkül folynak.
Jogszabályi kötelezettség és a kormányzati minősítés
A források szerint az Európai Unió és a magyar jogrend előírja, hogy minden olyan tevékenység megkezdése előtt, amely várhatóan jelentős hatást gyakorol a természetre, kötelező környezeti hatásvizsgálatot végezni. A paksi fenékküszöb esetében a beruházást a kormány korábbi gyakorlat szerint kiemelt beruházássá minősítette, de a környezetvédelmi törvényben rögzített kötelezettségek alól ez nem ad felmentést — ezt egy környezetjogászt képviselő szervezet is megerősítette.
Különleges oltalom alatt álló terület: Natura 2000
További szempont, hogy a Duna érintett szakasza Natura 2000 területnek minősül, így a hatásbecslés és a Natura 2000 eljárás lefolytatása is kötelező, mielőtt a beruházás környezetvédelmi engedélyt kaphatna. Források rámutatnak: ezek a vizsgálatok nem adminisztratív formalitások, hanem az engedélyezés feltételei, és eredményük alapvetően meghatározza, hogy egy beavatkozás megvalósítható-e.
„Ez egy nagyon komoly természetvédelmi, ökológiai aggályokat felvető intézkedés, amelynek jogszerűségét alapjaiban megkérdőjelezem”
A fenti megállapítást Sallai R. Benedek, természetvédelmi mérnök tette közzé elemzésében; a WWF vízügyi szakértője, Dedák Dalma pedig szintén kifogásolta az eljárás hiányosságait a nyilvános bejegyzésében.
Kommunikáció és terepi képek
A beruházással kapcsolatos kormányzati kommunikációban látványos jelenetek jelentek meg: helikopterek, munkagépek, uszályok és a folyóba ömlesztett kőanyagot bemutató felvételek szerepelnek a tájékoztatásban. Ugyanakkor az ilyen látványos munkakezdés önmagában nem pótolja a szakmai jogi eljárásokat és a környezeti vizsgálatokat, hangsúlyozzák a források.
Mit követel a jog és mit hiányolnak a szakértők?
Összefoglalva a forrásokból megállapítható hiányosságok:
- Környezeti hatásvizsgálat: a projekt várhatóan jelentős hatást gyakorol, mégsem készült el megfelelő vizsgálat.
- Natura 2000 hatásbecslés: a Dunai Natura 2000 besorolás miatt elengedhetetlen, de nem készült el.
- Környezeti engedély: a munkálatok engedély nélkül zajlanak — ez jogi kérdéseket vet fel.
| Kötelező eljárás | Állapot |
|---|---|
| Környezeti hatásvizsgálat | nem készült el |
| Natura 2000 hatásbecslés | szükséges |
| Környezeti engedély | hiányzik / engedély nélkül zajlik a munka |
Lehetséges következmények és gyakorlati lépések
A forrásokban megfogalmazott aggályok jogi és ökológiai kockázatokat jelentenek: a vizsgálatok elmaradása után később korrekciós műszaki megoldások vagy korlátozó előírások várhatók, esetleg bírói úton megkérdőjelezhető engedélyezési döntések. A szakmai viták és a független hatásbecslések elvégzése átláthatóvá teheti a döntéshozatalt, és lehetőséget ad a kárminimalizálásra.
Gyakorlatias megoldások, amelyeket a források alapján támogat a szakmai vita:
- független, nyilvános hatásvizsgálat lefolytatása;
- Natura 2000 eljárás és kompenzációs terv kidolgozása;
- folyószakasz-monitoring és kockázatfelmérés a munkálatok alatt;
- szakmai párbeszéd civil és természettudományos szereplőkkel.
Amíg nem állnak rendelkezésre a kötelező vizsgálatok és a vonatkozó engedélyek, a projekt jogi és szakmai viták tárgya marad. A jövőben a hatások feltárása és a megalapozott döntések előkészítése elengedhetetlen lesz a Duna és a környező élővilág védelméhez.
