Magyar Péter szombati szolnoki bejelentése szerint a kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy a vagyonadó magasabb sávja 500 milliárd forint feletti vagyontárgyakra vonatkozzon, és ezeken a sávokon az eddiginél magasabb, akár egynél nagyobb százalék is kiszabható legyen. A részleteket a Pénzügyminisztérium később közli, a minisztérium szerint hónapok óta dolgoznak a szabályok kidolgozásán, de a pontos szabályozást csak kormánydöntés után hozzák nyilvánosságra.
Ki érintett és mekkora bevételre számítanak?
Az RTL Híradó számítása és a Forbes összesítése alapján a javasolt küszöbérték — 500 milliárd forint — csak a magyarországi milliárdosok kis csoportját érintené. A rendelkezésre álló adatok szerint érintett lehet:
- Mészáros Lőrinc
- Csányi Sándor
- Veres Tibor
- Felcsuti Zsolt
A négy leggazdagabb magyar összvagyonát a források 3 782 milliárd forintra becsülik. Ha nekik — a mostani bejelentés szerinti vagy várhatóan egynél magasabb — vagyonadókulcsból egy százalékponttal többet kellene fizetniük, az éves szinten megközelítőleg 38 milliárd forint többletbevételt jelentene a költségvetésnek, számolta ki az RTL.
„Várkonyi Andrea segítségét kérem, hogy majd segítsen elmagyarázni két százmilliós zebrabőr csizma vagy egy francia pezsgő és egy dobozos Hell kávé elfogyasztása közben a szerelmetes urának” – szúrt oda az ország leggazdagabb emberének, Mészáros Lőrincnek Magyar.
Mit mondanak a kormány és a szakpolitika?
A Pénzügyminisztérium az RTL-nek jelezte, hogy a szabályok kidolgozásán dolgoznak, és bővebb tájékoztatást a kormány döntése után adnak. A bejelentés illeszkedik a Tisza Párt korábbi gazdaságpolitikai javaslataihoz, amelyek a szupergazdagok nagyobb arányú megadóztatását emelték ki; a párt programjában korábban megjelent ötlet az volt, hogy egymilliárd forintot meghaladó vagyonok után egyszázalékos vagyonadót vezessenek be.
Lehetséges következmények és kérdések
A tervezet elsődleges hatása fiskális: a kormány egy szűk csoport megadóztatásával igyekszik költségvetési bevételeket növelni. A forrásokból számított 38 milliárd forint éves többlet nem elhanyagolható, ugyanakkor a bevételi hatás érzékeny a részletszabályokra (küszöbök, sávok, mentességek, értékelési szabályok). A gyakorlatban a vagyonadó bevezetése számos technikai kérdést is felvet:
- Milyen elemek (ingatlanok, részvények, üzletrészek, külföldi befektetések) képezik a vagyonadót alapul vevő vagyont?
- Hogyan mérik és értékelik a nagy vagyontárgyakat, különösen nem likvid eszközök esetében?
- Lesznek-e külföldön bejelentett eszközökre és cégekre kiterjesztett szabályok, valamint mik lesznek az adóelkerülés elleni garanciák?
Ezekre a kérdésekre a Pénzügyminisztérium és a kormányhatározat adhat majd választ, a részletszabályok alakítják végső formáját és költségvetési hatását a javaslatnak.
| Adat | Érték / megjegyzés |
|---|---|
| Küszöb (bejelentés) | 500 000 000 000 Ft |
| Érintett személyek (RTL/Forbes szerint) | 4 fő (Mészáros Lőrinc, Csányi Sándor, Veres Tibor, Felcsuti Zsolt) |
| Összvagyon (becslés) | 3 782 000 000 000 Ft |
| Egyszázalékos emelés becsült bevétele | 38 000 000 000 Ft/év |
Amíg a kormány nem ismeri el véglegesen a szabályokat és nem hoz jogszabálytervezetet, a társadalmi és gazdasági szereplők — befektetők, könyvelők, adótanácsadók — csak általános felkészülést tehetnek. A vagyonadó kérdése politikailag is érzékeny: egyszerre érinti a jövedelemelosztásról, versenyképességről és adóigazságosságról folytatott vitákat, miközben a konkrét pénzügyi hatás a részletszabályoktól függ.
Az elkövetkező hetekben a Pénzügyminisztérium várhatóan részletezi a javaslatot; addig a rendelkezésre álló számítások leginkább arra alkalmasak, hogy érzékeltessék: a bejelentett küszöb mellett a tervezett változtatás csak szűk körre — néhány szereplőre — terjedne ki, miközben a potenciális költségvetési haszon néhány tízmilliárd forintban mérhető.
