A vietnami vezetés a felsőoktatást a gazdasági és technológiai fejlesztés központi elemeként kezeli; az erre vonatkozó állami határozatok egyértelműen az egyetemektől elvárt szerep átalakítását írják elő. A 57‑NQ/TW számú dokumentum a tudományt, a technológiát, az innovációt és a digitális átállást jelöli meg országos áttörési területként, míg a 71‑NQ/TW határozat külön hangsúlyt helyez a felsőoktatásra: az egyetemeket kutatási, innovációs és vállalkozói központokká kell átalakítani.
Mi az „innovációs egyetem”?
A források szerint a vietnami modell három, egymással összefonódó pilléren alapul: kutatás, digitális átalakulás és innováció. A koncepció lényege, hogy a tudományos eredmények ne maradjanak kizárólag elméleti tudásként, hanem a digitális módszerek és egy innovációs ökoszisztéma segítségével váljanak technológiákká, termékekké és piacképes szolgáltatásoktá.
A cikk kiemeli: egy kutatás nélküli intézmény elsősorban tudásátadást végez; digitalizációra képtelen egyetem nehezen alkalmazkodik az új oktatási és vezetési módszerekhez; míg nagy kutatókapacitás nélküli, innovációs hálózatokkal nem rendelkező egyetem nem tudja a tudást a gazdasági felhasználásig vinni. A határozat ezért egységes ökoszisztéma kiépítését tartja szükségesnek.
„A jövő modelljének egy innovatív egyetemnek kell lennie.”
Konkrét célok és elvárások
A dokumentum szerint Vietnám célul tűzte ki, hogy egyetemei több területen is bekerüljenek a világ 100 legjobb egyeteme közé. E cél elérése érdekében a határozat az intézményeket arra ösztönzi, hogy integrálják a kutatást, a digitális technológiákat és az innovációt egyetlen működési mechanizmusba, és váljanak a regionális innovációs ökoszisztéma motorjává.
- Erősíteni kell a kutatás kapacitását és finanszírozását;
- gyorsítani szükséges a digitális átállást az oktatásban és a működésben;
- innovációs platformokat és együttműködéseket kell létrehozni egyetemi, ipari és kormányzati szereplők között.
A forrás említi Hoang Minh Son oktatási és képzési miniszter részvételét egy Interdiszciplináris Innovációs Tér megnyitóján, ami jelzi az állami támogatás látható megjelenését az átalakulás terein.
Kihívások és következmények
A stratégia megvalósítása több kihívást is felvet. Nem elég jogi szándék vagy célkitűzés; szükség van pénzügyi forrásokra, képzett oktatókra és kutatókra, valamint a kutatásból származó eredmények ipari hasznosítását elősegítő jogi, gazdasági keretekre. A határozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az egyetemeknek aktív szerepet kell vállalniuk a helyi és regionális innovációs ökoszisztémákban, ami a munkaerőpiac és a gazdasági szerkezet átalakulását is befolyásolhatja.
Az ambíciók megmutatják Vietnám törekvését, hogy a 21. század technológiai és gazdasági versenyében előrébb lépjen. Ha a tervek megvalósulnak, az egyetemekből induló technológiai és vállalkozói kezdeményezések rövid és középtávon is gyorsíthatják a termelés modernizálódását, növelhetik az exportorientált iparágak versenyképességét, és bővíthetik a magasan képzett munkaerő kínálatát.
Ugyanakkor a siker kulcsa részben azon múlik, hogy a felsőoktatási intézmények mennyire képesek a helyi adottságokhoz igazítani az innovációs modellt, és milyen mértékben tudják bevonni az ipart, a civil szektort és a nemzetközi partnereket a kutatás-innováció láncba.
