Ho Si Minh-város célzottan átalakítja a tudomány és technológia (T&T) befektetési mechanizmusait: a hagyományos, „finanszírozás elosztása” szemléletről a tényleges, piacképes és alkalmazható eredményekre irányuló befektetésekre helyezi a hangsúlyt. A városi gyakorlat változása összhangban áll a központi politikai irányvonallal, amely a T&T, az innováció és a digitális átalakulás előmozdítását prioritásként kezeli.
Mi motiválja a váltást?
A váltást részben a Tudományos és Technológiai Minisztérium elvárása indokolja: országszerte fokozni kell a felelős üzleti magatartást a tudományos és technológiai szektorban. Ennek része a befektetések célirányosabb formája, amely nem csupán források kiosztását jelenti, hanem azt is, hogy a befektetések konkrét, alkalmazható termékek és szolgáltatások létrejöttét segítsék elő.
Gyakorlati példák és elvárások
A város részletes, helyi szintű pilotprojektekben is részt vesz. Példaként említik, hogy Bau Bang község vállalkozásaival együtt drónokat (UAV) tesztelnek a helyi fejlesztések támogatására. Ez a megközelítés a gyakorlat és a kutatás közötti szakadék csökkentését célozza, lehetővé téve, hogy a technológiai fejlesztések helyben is hasznosuljanak.
A minisztériumi jogi szakértők hangsúlyozzák, hogy a 57-NQ/TW számú iránymutatás végrehajtása mellett a vállalkozásoknak felelősségteljesebben kell működniük. Ennek elemei a forrástól függetlenül:
- jogszabályi megfelelés és átlátható irányítás,
- környezetvédelmi előírások betartása,
- a munkavállalók és fogyasztók jogainak tiszteletben tartása.
„Az 57-NQ/TW számú határozat végrehajtása a tudományt és a technológiát, az innovációt és a digitális átalakulást a fenntartható növekedés fontos mozgatórugóiként azonosítja”
Nguyen Thi Thu Trang, a Tudományos és Technológiai Minisztérium Jogi Osztályának igazgatóhelyettese szerint a nemzetközi integráció és a piaci verseny megköveteli a vállalatoktól, hogy ne csak pénzt fektessenek be, hanem a működésükben is vállalják a felelősséget. Ez nem csupán reputációs előnyökhöz vezethet, hanem a globális értékláncba történő mélyebb bekapcsolódást is segíti.
Felelős üzleti gyakorlat: önkéntesből kötelező felé
A források szerint a felelős üzleti gyakorlatok trendje a „önkéntes” megközelítéstől a „kötelező” szabályozás felé tolódik. Ennek részeként a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) követelmények beépülnek a vállalati működésbe, kiterjedve a munkaerő-gazdálkodásra, ellátási láncokra, jelentéstételre és üzleti etikára is.
Tran Viet Dung, a Ho Si Minh-városi Jogi Egyetem rektorhelyettese rámutatott, hogy a felelős üzleti gyakorlat túlmutat a jótékonysági aktivitásokon: az átlátható, szabályozott működésnek a napi irányítási döntésekben, a termelési folyamatokban és a stratégiai tervezésben is meg kell jelennie.
| Fókuszterület | Elvárt változás |
|---|---|
| Befektetési szemlélet | Forráselosztás → célzott, alkalmazható fejlesztések |
| Vállalati felelősség | Önkéntes gyakorlat → kötelező megfelelés |
| Piaci beágyazódás | Helyi pilotok → globális értékláncba történő integráció |
Összegzésként a hozott irányvonal azt sugallja, hogy Ho Si Minh-város példája a tudományos és technológiai befektetések hatékonyságának növelésére, a piacképes eredmények gyorsabb elérésére és a vállalati felelősség erősítésére törekszik. A konkrét kimenetek — termékek, piacra lépések és hosszabb távú fenntarthatóság — azonban a pilotprojektek és az új finanszírozási mechanizmusok részleteinek végrehajtásától függnek.
