A jövő tanévtől kezdődően átalakulhat a gyermekek iskolaérettségének megállapítását szabályozó eljárás: a mostani, központi hatáskörben lévő döntéshozatal helyett a 2027/2028-as tanévben a szülő és az óvodapedagógus együttes egyetértése alapozhatná meg az iskolakezdést — jelentette az RTL Híradó, miután a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár egyeztetett a két nagy pedagógusszakszervezettel.
Milyen változásról van szó?
Jelenleg, ha a szülő és az óvodapedagógus hiányosságokat észlel az iskolaérettség kapcsán, az ügy az Oktatási Hivatal döntésére kerül. Az új terveket ismertetve azonban a kormányzati előkészületek szerint — ha a szülő és az óvónő egybehangzóan iskolaérettnek látja a gyermeket — az érintett gyermek automatikusan megkezdhetné az iskolát. A vitás esetekben a döntést a pedagógia szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálata előzi meg, és csak ezt követően születne döntés a szülő és az óvodapedagógus egyetértésével.
Kit érint ez leginkább?
- Óvodáskorú gyerekek és szüleik, akiknek a jövőbeni iskolaérettsége jelenleg is kérdéses lehet.
- Óvodapedagógusok és óvodavezetők, akik aktív döntéshozói szerephez jutnának.
- Szakszolgálati szakértők, akik vitás esetekben meghatározó vizsgálatot végeznének.
A változtatásról a kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár beszélt a pedagógusszakszervezetek képviselőivel — ezt az RTL Híradó közölte. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a riport szerint támogatásáról biztosította az elképzelést, ugyanakkor rámutatott egy fontos gyakorlati részletre: a halasztási kérelmek benyújtásának határidejét érdemes lenne meghosszabbítani, mert a gyermek fejlődése rövid idő alatt jelentősen változhat. A jelenlegi határidő január, ami szerinte túl szűkös lehet.
| Jelenlegi gyakorlat | Felmerült változtatás |
|---|---|
| Döntés: Oktatási Hivatal bevonásával | Döntés: szülő + óvodapedagógus egyetértése |
| Vita esetén: központi eljárás | Vita esetén: pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága vizsgálata |
Érvek és kockázatok
Az érintettek és a szakmai szereplők által felvetett érv a gyakorlat közelsége: az óvónők és a szülők nap mint nap látják a gyermeket, így gyorsabban és személyesebb alapon tudnák mérlegelni az iskolaérettséget. A támogatók szerint ez a gyerek érdekeit szolgálhatja, és csökkentheti a felesleges központi eljárások számát.
Ugyanakkor szakmai aggályok is megfogalmazódhatnak: a döntésdecentralizáció heterogenitáshoz vezethet, ha nem lesz egységes szakmai minimumkövetelmény és megfelelő szakértői támogatás. A vitás esetek kezelésére javasolt szakértői bizottság szerepe ezért kulcsfontosságú, és ettől függ, mennyire lesz igazságos és megalapozott az eljárás.
A szakszervezet által javasolt határidő-módosítás gyakorlati jelentőségét sem szabad alábecsülni: ha a halasztási kérelem benyújtásának időkerete túl rövid, sok család és óvoda kerülhet nehéz helyzetbe, mert a döntésig bekövetkezett fejlődés lényeges lehet.
Jelenleg a jogszabálytervezet részletei még nem nyilvánosak, így a pontos végrehajtási mechanizmus, a szakértői eljárás menete és a határidők módosítása későbbi szabályozást igényel. A bejelentés mindenesetre egy jelentős elmozdulást vetít előre a gyermeki érdeket és a helyi szereplők felelősségét hangsúlyozó irányba.
A témában további egyeztetések várhatók az érintett pedagógusszakszervezetekkel és a szakmai szereplőkkel annak érdekében, hogy a gyakorlat ne csak gyorsabb, de biztonságosabb és szakmailag is megalapozottabb legyen.
