A somogyi Kastélyosdombó kistelepülésen idén augusztus 12-én megkezdődött a komlószüret: a kezdetben alig egy hektárnyi ültetvényről indult kezdeményezés ma már körülbelül 15 hektárt fed le, és rendszeres munkát ad mintegy 30 embernek – írja a helyi beszámoló.
Három éve szüretelnek rendszeresen
A komlótermesztés Somogyban korábban hosszú múltra tekintett vissza, de a rendszerváltás után gyakorlatilag megszűnt. A termelés újjáélesztésére 2018-ban indult program a HEINEKEN Hungária és az Ökumenikus Segélyszervezet együttműködésével. A projekt célja kettős volt: egyrészt növelni a magyar alapanyagok részarányát a sörgyártásban, másrészt foglalkoztatási lehetőséget teremteni hátrányos helyzetű családoknak.
Az ültetvényeken három komlófajtát termesztenek: Perle, Saazer és Chinook, amelyeket először 2020-ban szüreteltek. Az idei betakarításnál a növényeken korábbi éveket meghaladó mennyiség látható, ami ígéretesnek tűnik mind a helyi feldolgozás, mind a hazai söripar számára.
Helyben feldolgozás és globális beszállítói minősítés
A somogyi tájnak nemcsak a megművelés jelenti az előnyt: a szüretet követően helyben történik a feldolgozás is, a rendelkezésre álló szárító- és pelletáló berendezések segítségével. Emellett a kastélyosdombói termés immár HEINEKEN Global beszállítói minősítéssel rendelkezik, így a megtermelt komló nem csupán helyi sörkülönlegességekhez kerül, hanem jelentős mennyisége a nagyvállalat söreibe is bekerül.
Az egyik lehetséges következmény, hogy a helyi gazdaság számára stabilabb bevételi forrást jelent a termelés, miközben a helyi sörfőzde, az Erdődy Sörfőzde különlegességei is minőségi alapanyaghoz jutnak.
- Programindítás: 2018 – HEINEKEN és Ökumenikus Segélyszervezet
- Első betakarítás a jelenlegi ültetvényekről: 2020
- Terület: ~15 hektár
- Foglalkoztatottak száma: kb. 30 fő
- Szüret kezdete idén: 2026. augusztus 12.
| Komlófajta | Első szüret éve |
|---|---|
| Perle | 2020 |
| Saazer | 2020 |
| Chinook | 2020 |
Helyiek és civil szervezet szerepe
Az Ökumenikus Segélyszervezet nemcsak finanszírozóként, hanem tudásátadással és szervezéssel is részt vett a projektben: a szervezet megteremtette a komlótermesztés feltételeit, és bevonta a helyi, rászoruló családokat a kertészeti munkába és a termés feldolgozásába. A program így egyszerre fejleszti a mezőgazdasági gyakorlatot és javítja a helyi megélhetési lehetőségeket.
A településen több lakó is a kezdetektől fogva úgy említi Kastélyosdombót, hogy az mára a „magyar komló fővárosa” lett – ez a jelző a közösségi büszkeségre is utal, ugyanakkor felelősséget is hordoz: a siker fenntartása a helyi infrastruktúrától és a piaci kapcsolatok stabilitásától függ.
Mire számíthat a helyi közösség és a turizmus?
A növekvő termés és a helyi feldolgozás többféle hozadékkal járhat: az állandó foglalkoztatás, a beszállítói szerződések révén stabilabb bevétel, valamint a gasztronómiai és sörfogyasztói kínálat bővülése, ami akár turisztikai vonzerőt is jelenthet a térség számára. Ugyanakkor a fenntarthatóság, az ültetvények hosszú távú gondozása és az időjárási kockázatok kezelése továbbra is kihívást jelentenek.
A következő hetekben kiderül, hogy a rekordnak ígérkező termés milyen tényleges mennyiséget jelent, és hogyan oszlik meg az alapanyag a helyi sörfőzde és a HEINEKEN gyártásai között. A somogyi kezdeményezés továbbra is ritka példája annak, amikor nagyvállalati és civil szereplők együttműködése mezőgazdasági megújulást és társadalmi hasznot hozhat egy kistelepülés életébe.