Állapotkép és terjedés
Komárom-Esztergom vármegyében a szőlő aranyszínű sárgasága (Grapevine flavescence dorée phytoplasma), amelyet az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszt, először 2017-ben jelent meg. A megyei kormányhivatal szerint 2022-ben további két helyszínen azonosították a kórokozót, majd 2025-től az érintett területek számának és a tüneteket mutató tőkék tömegének növekedését észlelték.
A hivatal közleménye kiemeli, hogy az elmúlt évek egymást követő aszályai miatt a szőlőállományok általánosan legyengültek, ami hozzájárul a tünetek gyakori megjelenéséhez és a felderítés nehezítéséhez. A hatósági vizsgálatok alapján a vármegye szinte minden hegyközségi településén kimutatták a károsító jelenlétét, így a jelenség terjedése általánosnak mondható.
Hatósági intézkedések és zárlatok
A növény-egészségügyi hatóság laborvizsgálattal igazoltan fertőzött tőkék környezetében körülhatárolt területeket jelölt ki, amelyekre növény-egészségügyi zárlatot rendeltek el. A kormányhivatal közlése szerint a kijelölt zónák a fertőzött tőktől számított 1+3 km sugarú körre vonatkoznak, és a gyakorlatban elkülönül egy belső, súlyosabb intézkedésekkel érintett kör is.
A zárlat és a vele járó intézkedések legfontosabb elemei:
- Az 1 km-es belső körbe eső minden tünetet mutató szőlőnövényt kivágják.
- Elhanyagolt ültetvények felszámolására is intézkednek a fertőzés megelőzése érdekében.
- A növény-egészségügyi hatóság körülhatárolt területeket jelöl ki és folyamatos ellenőrzést lát el.
| Intézkedés | Terjedelem / cél |
|---|---|
| Zárlat | 1+3 km kör a fertőzött tőktől |
| Kivágás | Minden tünetet mutató növény az 1 km-es körön belül |
| Elhanyagolt ültetvények | Felszámolás, fertőzésforrás megszüntetése |
Kötelezettségek a termelők számára
A kormányhivatal hangsúlyozza, hogy a gazdálkodók továbbra is kötelesek a fitoplazma jellegzetes tüneteit felderíteni, és az ilyen növényeket az 1 km-es fertőzött területen belül laborvizsgálat nélkül meg kell semmisíteniük. Emellett az idei évtől minden szőlőtermelő számára jogszabály írja elő a kémiai védekezést az amerikai szőlőkabóca ellen.
A védekezés tervezéséhez a hatóság a sárga ragacslapos megfigyelések adatait és a növényvédelmi felhívásokat tartja irányadónak. A cél, hogy a károsító egyedszáma a védekezési küszöb alá csökkenjen: ez a határérték 4 darab kabóca imágó/hét/ragacslap.
- Folyamatos járőrözés és saját ellenőrzés: tünetes tőkék felderítése.
- Az 1 km-es zónában tünetes növények azonnali megsemmisítése laborvizsgálat nélkül.
- Kémiai védekezés alkalmazása a hatósági utasítások és a ragacslapok fogási adatai alapján.
Szankciók és ellenőrzés
A növényvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi a kötelezettségek teljesítését. Hiányosságok esetén jelentős szankciók is kiszabhatók: a közlemény szerint a megállapítható növényvédelmi bírság összege 500 000 Ft és 100 000 000 Ft között mozoghat. Ugyanezek az összegek vonatkoznak az elhanyagolt ültetvények tulajdonosaira is, amennyiben azok fertőzésforrássá válnak.
Mit jelent ez a megyei szőlőtermelőknek?
A fertőzés általánossá válása és a kötelező vegyszeres védekezés mind rövid, mind középtávon költségnövekedést jelent a gazdálkodóknak: a kezelések, ragacslapok és a fertőzött tőkék kivágása plusz kiadást és terméskiesést okoz. A hatósági zárlatok határozzák meg továbbá a mozgást és gazdálkodási gyakorlatot a kijelölt területeken.
A megelőzés és a korai felismerés kulcsfontosságú: a hatóság arra hívja fel a figyelmet, hogy a termelők rendszeresen vizsgálják át ültetvényeiket, vezessék a megfigyelési naplót, és tartsák be a hatósági előírásokat a fertőzés terjedésének megfékezése érdekében.
Az érintett gazdálkodóknak érdemes figyelniük a megyei kormányhivatal további közleményeit és a szakmai szervezetek tájékoztatásait, amelyek a védekezés részletes gyakorlati lépéseit és a jogszabályi hátteret részletezik.
