Így tett pontot az időjárás az idei szezonra
Idén a Bács-Kiskun megyei gazdálkodók sorozatos és egymást követő időjárási sokkjai miatt komoly terméskieséssel szembesülnek. Először tavaszi fagyok okoztak jelentős károkat, majd a csapadékhiány és a hosszú, tartós hőség súlyosbította a helyzetet; a nyár második felében pedig viharok és jégeső is tovább rontották a kilátásokat.
A térség szőlőültetvényei közül különösen a Hajós-Bajai és a Kunsági borvidék szenvedett. A korábbi beszámolók szerint a megye több mint 23 000 hektár szőlőterületének mintegy 80 százalékát érte részben vagy teljesen 100 százalékos tavaszi fagykár, ami példa nélküli mértékű pusztulást jelez a helyi borászatok számára.
Kukorica: visszaszoruló vetésterület és alacsony hozamok
A kukorica az elmúlt években amúgy is csökkenő vetésterülettel küzdött a megyében, 2026-ban azonban a hőség és az aszály miatt még többen léptek vissza ettől a kultúrától. A Homokhátságon többen átálltak az őszi vetésű növényekre, míg néhány gazda jelentősen csökkentette kukoricafelületét: egy kiskunfélegyházi gazda például a korábbi terület harmadára szorította vissza vetését, miután tavaly hektáronként mindössze 2 tonna kukoricát takarított be.
Az idei szezonban sokak számára a silózás jelentette az utolsó lehetőséget a veszteségek enyhítésére, de ez sem váltotta be mindenhol a hozzá fűzött reményeket.
Gyümölcsösök és szőlők: gyorsan kialakuló károk
A gyümölcsösök és a szőlők különösen érzékenyek a korai fagyokra és a nyári csapadékhiányra. A tavaszi fagykár következtében több gyümölcskultúrában jelentős mennyiségű termés ment tönkre, a későbbi aszály pedig tovább csökkentette a megmaradt termést és rontotta a minőséget.
A borvidékek számára különösen fájdalmas a károk mértéke: a szőlőültetvények nagymértékű fagykára a jövedelmezőséget és a következő évek termesztési döntéseit is befolyásolhatja.
- Fagykár: korai tavaszi fagyok, jelentős szőlő- és gyümölcskárok.
- Aszály és hőség: csapadékhiány, alacsonyabb hozamok, kiszáradt táblák.
- Viharok és jégeső: helyi súlyos károk, további veszteségek.
Mi várható a piacokon és a gazdaságokban?
A terméskiesés következményeit nemcsak a termelők érzik meg: a takarmányhiány és az alapélelmiszerek mennyiségi szűkülése előbb-utóbb megjelenhet a kereskedelmi forgalomban és az árakban is. A helyi gazdasági döntések — például a kukorica vetésterületének tartós csökkentése vagy az őszi növények felé történő eltolódás — a következő szezonok szerkezetét is átalakíthatják.
| Érintett növény | Fő probléma |
|---|---|
| Szőlő | Tavaszi fagykár, későbbi aszály miatti minőségromlás |
| Kukorica | Vetőterület csökkenése, alacsony hozamok |
| Gyümölcsök | Fagy- és aszálykárok, minőségromlás |
Mit tesznek a gazdák és mit lehet még tenni?
Sok helyi termelő már alkalmazkodik: egyesek csökkentik a kockázatos növények vetésterületét, mások beruházásokat halasztanak, illetve nagyobb hangsúlyt fektetnek a talajmegőrzésre és öntözési lehetőségek kiépítésére. A Homokhátságon tapasztalható elmozdulás az őszi vetésű növények felé racionális lépésnek bizonyul a kockázatok mérséklésére.
Ugyanakkor a hosszabb távú alkalmazkodás gyakran nagyobb beruházásokat, infrastruktúra-fejlesztést és állami támogatást igényel. A gazdák számára kulcskérdés, hogy milyen mértékben érkeznek célzott kompenzációk vagy agrártámogatások, és mennyire marad meg a helyi takarmányellátás biztonsága.
A következő hetekben a szezonvégi betakarítási adatok és a termelői jelentések pontosabb képet adhatnak arról, mekkora lesz az idei év valós vesztesége, és milyen intézkedések szükségesek a károk enyhítéséhez.
