A vádlott mellett új tanúk léptek fel a móri ügyben
A Fővárosi Bíróságon szerdán folytatódott Hajdú László büntetőpere, amely társtettesként, nyereségvágyból, több emberen elkövetett emberölés és egyéb bűncselekmények miatt indult. A tárgyaláson két tanú állt elő azzal az állítással, hogy ismerik a valódi tetteseket, és egyikük konkrét személyre — „Igor U.”-ra — mutatott rá mint a mészárlás megszervezőjére.
A tanúk a korábbi eljárásokban nem kerültek meghallgatásra: mindkettő más ügy miatt előzetes letartóztatásban van, és állításuk szerint már tavaly felvették a kapcsolatot a rendőrséggel és az ügyészséggel, ám beadványukat akkor visszautasították, mert nem tartalmazott konkrétumokat.
- A bűncselekmény: 2002. május 9-én elkövetett móri bankrablás, nyolc halálos áldozattal.
- A per típusa: újrakezdett eljárás a Fővárosi Bíróságon.
- A tanúk kérése: biztonsági garanciák, illetve kártalanítás vagy enyhébb büntetés cserébe az információk átadásáért.
A tanúk állítása szerint az információkat csak akkor adják át teljes részletességgel, ha írásban garantálják személyes biztonságukat és az általuk kért juttatásokat. A magyar állampolgár biztonságot és enyhébb büntetést kért, míg a szlovák állampolgár további követelésként a móri bankrabláshoz kapcsolódó, 25 millió forintos nyomravezetői díjra is igényt tartana.
„Csak akkor adunk megnevezéseket és megoldási kulcsot, ha a biztonságunkat és a kéréseinket írásban garantálják” — olvasható a magyar tanú nyolcoldalas vallomásában.
A főügyészség szerint nem hangzott el új, érdemi információ
A Fővárosi Főügyészség szóvivője, Morvai Attila csütörtökön azt közölte, hogy a móri perben tanúskodó férfiak nem szolgáltattak olyan új, érdemi információt, amelyet a nyomozóhatóság még ne ellenőrzött volna. További részleteket a szóvivő egyelőre nem kívánt megosztani.
A bíróság előtt elhangzott vallomásokból az is kiderült, hogy az egyik tanú egy nyolcoldalas írásos anyagot nyújtott be, amelyben neveket és adatokat sorszámmal jelöl meg. E mellé azonban egy úgynevezett „megoldási kulcsot” is csatolna, amelyet csak akkor ad át, ha előzetes garanciákat kap írásban.
| Elem | Tanúk követelése |
|---|---|
| Személyes biztonság | Írásos garancia |
| Jogi következmények | Enyhébb büntetés (magyar tanú) |
| Pénzbeli igény | 25 000 000 Ft nyomravezetői díj (szlovák tanú) |
Mi maradt tisztázatlanul a móri közösség számára?
A móri bankrablás és a nyolc ember életét követelő támadás az elmúlt két évtizedben a helyi közösség egyik legfájdalmasabb eseménye. A mostani bírósági megjelenés ismét felébreszti a kérdéseket arról, hogy a felelősök valóban felelősségre lesznek-e vonva, és mennyire lehet megbízni olyan tanúk állításaiban, akik cserébe garanciákat és juttatásokat követelnek.
A városban élők számára fontos lesz, hogyan kezeli majd az ügyészség és a rendőrség az új állításokat: ha a bejelentések tartalmaznak ellenőrizhető, konkrét adatokat, azok felérnének az ügy új irányba terelésével; ha azonban a beadványok továbbra is általánosak vagy feltételezéseken alapulnak, a vizsgálat nem jut előbbre.
A tanúk állításaiban szereplő nemzetközi vonatkozások, köztük a tanú által említett orosz gazdasági kapcsolatok és a beadványban szereplő biztosítási csalás gyanúja további bonyolult jogi és nemzetközi nyomozói munkát igényelnének. A Fővárosi Főügyészség kijelentése azonban egyelőre azt mutatja, hogy a hatóságok nem találtak a mostani vallomásokban olyasmit, ami azonnal új, érdemi intézkedést indokolt volna.
A tárgyalás további menetében várhatóan kiderül, hogy a bíróság miként kezeli a tanúk követeléseit és hogy az ügyészség vállal-e további nyomozati lépéseket az új állításokkal kapcsolatban. A móri bűncselekmény – több évtizedes, országos visszhanggal bíró történetével – továbbra is élénken foglalkoztatja a város lakóit és az érintett családokat.