Ismét veszélyben a kiszáradt, mégis életet adó ágyások
A Nagyszálló egykori kerthelyisége előtt a civilek két éve indították el a „Kellene az a kis kert” kezdeményezést, hogy élettel töltsék meg a korábban elhanyagolt betonágyásokat. Az idei tavaszi telepítést és gondozást – a forró, száraz periódusok miatt különösen fontos öntözést – nemcsak a projekt résztvevői végezték: a Szompark is bekapcsolódott a locsolásba, traktorral segítve a munkát. Ennek ellenére a napokban ismeretlenek az ágyások egy részét kigyomlálták, és a hetek alatt felhalmozott mulcs egy részét is elszórták.
A civilek által ültetett növények között gyógynövények, fűszernövények és virágok is szerepeltek; a sérülés elsősorban az évelő gyógynövényeket érintette, amelyek a projekt szempontjából nem „csak” dísznövények voltak, hanem rovarok számára táplálékot és élőhelyet biztosító fajok is.
„Szemetelni, félrenézni nem menő”
Ez a jelmondat fémjelzi a kezdeményezést, amely 2025 októberében indult el, és azóta minden évben telepítik az ágyásokat, hogy megtörjék a beton monotóniáját. A gondozók az idei szárazság miatt mulccsal és rendszeres locsolással igyekeztek megőrizni a talaj nedvességét; a mulcs között volt ipari alapanyag mellett otthonról hozott, felaprított zöldhulladék is, hogy a talaj minél tovább megtartsa az öntözővizet.
Milyen következményekkel jár a gyomlálás?
A projekt résztvevői szerint különösen súlyos, hogy a kiirtott növények többsége évelő gyógynövény volt: ezek visszatelepítése és újranövesztése többlet munkát és időt igényel, és csak hosszabb távon térül meg a biodiverzitás helyreállítása. A mostani beavatkozás következtében az ágyások egy részén jórészt a büdöske és a paradicsom maradt meg, míg a többi növény eltűnt.
- Az ágyások fenntartása két éve tartó közösségi erőfeszítés eredménye.
- A Szompark traktoros öntözése jelzi a városi szervezetek részvételét.
- A kiirtott növények között főként évelő gyógynövények voltak, amelyek rovarélőhelyet biztosítottak.
A résztvevők egyelőre azt remélik, hogy nem szándékos rongálás történt, hanem az illető egyszerűen „gaznak” nézte a növényeket. Ugyanakkor az eset rávilágít egy szélesebb problémára: a közösségi zöldterületek sebezhetőségére és arra, hogy a városi lakóközösségek erőfeszítései könnyen semmissé válhatnak külső beavatkozás hatására.
Mit lehet tenni a hasonló esetek megelőzésére?
Az ilyen közösségi kezdeményezések életképessége több tényezőtől függ: a helyi lakók tájékoztatásától, az ágyások egyértelmű jelölésétől, a helyszíni információs táblák elhelyezésétől és — ahol lehetséges — folyamatos felügyelettől. A projekt tagjai korábban is mulccsal és közösségi locsolással próbáltak megelőzni növénypusztulást, a mostani eset azonban arra irányítja a figyelmet, hogy a fizikai védelem és a közösségi tudatosság megerősítése is szükséges lehet.
| Év | Tevékenység |
|---|---|
| 2024 | Projekt kezdeti lépései, telepítések |
| 2025 | Közösségi kert kialakítása (indulás: 2025. október 12.) |
| 2026 tavasz | Újratelepítés, Szompark részvétel a locsolásban |
| 2026 nyár | Kigyomlálás és mulcs elszórása |
Az érintettek most mérlegelik a további lépéseket: részben újratelepítést, részben pedig az információ terjesztését a környéken élők között. A közösségi kert fenntartói hangsúlyozzák, hogy az ilyen zöldfoltok nem csupán esztétikai értéket képviselnek, hanem fontos felületet adnak a városi élővilágnak, különösen a rovarfaunának, amely a beporzás és a városi ökológia szempontjából nélkülözhetetlen.
Az eset kapcsán a helyi közösségnek most az a feladata, hogy megerősítse a védelmet és az ismeretterjesztést, hogy a jövőben kevesebb legyen az ehhez hasonló, a közösségi munkát aláásó cselekedet.
