Eltávolították a többméteres vaskarót a Szentendrei‑Dunából
A Pest Vármegyei Kutató‑Mentő Szolgálat a helyi önkormányzattal és az érintett hatóságokkal egyeztetve emelte ki a Szentendrei‑Dunából azt a közel tíz méter hosszú vasszerkezetet, amelyről korábban tudomásuk volt, de amely miatt a korábbi beavatkozást elsősorban a körülmények megváltozásáig elhalasztották.
A mentőszolgálat beszámolója szerint a roncs valószínűleg egy régi úszómű bejáróhídjának maradványa volt. A szerkezet nem érintette a szentendrei strand területét, és a hajózási útvonalon kívül helyezkedett el; emiatt az eltávolítást a megfelelő biztonsági és műszaki feltételek összehangolásáig várakoztatni kellett.
- A darabolás és elszállítás a helyszínen történt.
- A vashulladékot kicsörlőzték a vízből, majd darabokra vágták.
- A munkát az önkormányzattal és hatóságokkal egyeztetve végezték el.
A mentőszolgálat közleményében hangsúlyozta, hogy a munkával a város Duna‑szakaszának megtisztításához járultak hozzá. A közleményből idézve:
„Jó érzés, hogy ezzel mi is hozzájárulhattunk szeretett városunk, Szentendre Duna‑szakaszának megtisztításához”
Miért számít ez a helyieknek?
A Duna menti területek Szentendrén a helyi közösség és az ingázók mindennapjaiban is szerepet játszanak: a partok a szabadidős tevékenységek, a helyi strand és a vízi közlekedés színterei. Egy többméteres fém szerkezet hosszabb távon veszélyforrás lehetett volna:
- fürdőzők és csónakok alá akadhatott volna;
- károsíthatta volna a hajótesteket, evezőket;
- környezeti kockázatot jelenthetett a rozsdásodó fém és a hozzákapcsolódó szennyeződések miatt.
Bár a kiemelt darab a hajózási útvonalon kívül volt, a mentés és eltávolítás elhúzódása komolyabb eseti korlátozásokat vagy balesetveszélyt is okozhatott volna, ha a szerkezet áthelyeződik vagy az évszakok vízállásváltozásai érintik a fürdőhelyet.
Milyen lépéseket tettek, és mi marad utánuk?
A Pest Vármegyei Kutató‑Mentő Szolgálat tájékoztatása szerint a munkafolyamat három fő lépésből állt: a roncselem kicsörlőzése a vízből, a helyszíni felaprítás és a végső elszállítás. A helyszíni vágás megkönnyítette a darabok mozgatását és a szállítást, ugyanakkor így minimalizálták a teljes partvonalon szükséges hosszú ideig tartó munkálatokat.
| Művelet | Mi történt |
|---|---|
| Kicsörlőzés | A szerkezetet a vízből kihúzták |
| Feldarabolás | Helyszíni vágással kezelhető méretű részekre bontották |
| Elszállítás | A darabokat elszállították további feldolgozásra |
A megyei mentőszolgálat közleménye nem részletezte, hová vitték a vashulladékot, illetve milyen intézkedések követik a munka lezárását. A helyi önkormányzat és az érintett hatóságokkal történt egyeztetés azonban arra utal, hogy a beavatkozás a közös felelősség és a jogi‑műszaki előírások figyelembevételével zajlott.
Következmények és teendők a jövőre nézve
A kiemelés üzenete a helyiek számára kettős: egyrészt pozitív, mert csökkenti a közvetlen veszélyforrásokat a part közeli szakaszon; másrészt rámutat a folyamatos karbantartás és felügyelet szükségességére a Duna‑part mentén. A közösségi és önkormányzati feladatok közé tartozik a parti területek rendszeres ellenőrzése, a bejelentések fogadása és az áradások, vízállás‑változások okozta helyzetek nyomon követése.
Aki a jövőben bármilyen gyanúsan nagy tárgyat vagy szerkezetet észlel a Dunában, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal vagy a rendőrség felé történő bejelentés lehet a legbiztonságosabb módja annak, hogy a probléma időben és szakszerűen kezelhető legyen.
Az eltávolított szerkezetről készült fotók és videók a mentőszolgálat közzétételeiben elérhetők, a közlemény szerint a munka a város Duna‑szakaszának megtisztításához járult hozzá.
