A romániai U18-as női kézilabda-világbajnokságon nyolcadikként záró magyar válogatottban egyedüli, nem akadémiásként szereplő játékosként tűnt fel a 17 éves kapus, Radics Noémi, aki a tornán bizonyította, hogy világszinten is számolni lehet vele.
Váratlan út a vb-keretig
Radics pályafutása Kecskeméten indult: egy Veszprém elleni mérkőzés élő megtekintése indította el érdeklődését a sportág iránt, majd a városi egyesületben nevelkedett tovább. Tizennégy évesen már bemutatkozott a felnőttcsapatban az NB II-ben, és végigjárta a korosztályos ranglétrát az utánpótlás-bajnokságok első osztályában.
Nem volt gyors, egyszerű ívű karrier: először 2026 tavaszán kapott meghívót a korosztályos nemzeti együtteshez, és a szövetségi kapitány, Kun Attila végül beválogatta őt az augusztus elején záruló világbajnokságra. A vb volt az első nagy világversenye a 2008-as születésű kapusnak; korábban nem volt tagja az 2025-ös ifjúsági Európa-bajnoki csapatnak, amely akkor a hetedik helyen végzett.
Tapasztalat a strandról, tanulás a tornán
Érdemes megjegyezni, hogy strandkézilabdában már szerzett világversenyes rutint: 2025-ben az U17-es strandvilágbajnokságon és -eb-n is szerepelt, így a válogatottság környezetével bizonyos szinten már találkozott. Ugyanakkor a teremkézilabda teljesen más feladatokat és elvárásokat tartalmaz, ezért a meghívás és a vb-szereplés különleges mérföldkő volt számára.
„A meghívó természetesen hatalmas öröm volt, meg is könnyeztem” — mondta Radics a forrásnak.
A beilleszkedésről úgy nyilatkozott, hogy bár egyedüliként utazott el a klubjából az összetartásra, sok lányt már ismert riválisként, így a közösség befogadónak bizonyult, ami segítette a gyors adaptációt a csapatban.
- Korosztály a vb-n: 2008-as és 2009-es születésűek
- Radics életkora: 17 év
- Magyar válogatott helyezése: 8. hely
Mit jelent ez a hazai utánpótlásnak?
Radics esete több szempontból is fontos jelzés a magyar kézilabda utánpótlásának. Egyrészt ritka az olyan játékos, aki nem valamelyik akadémián nevelkedett, és világeseményen is megállja a helyét: ez azt mutatja, hogy a városi klubokból, kisebb közegből is kikerülhet nemzetközi szinten használható tehetség. Másrészt a történet rávilágít arra, hogy a korai szakmai elhelyezkedés mellett léteznek alternatív fejlődési utak, amelyek szintén eredményesek lehetnek, ha a tehetség és a körülmények találkoznak.
A válogatottba történő bekerülés nem csupán sportszakmai elismerés: hosszabb távon növeli egy játékos láthatóságát, versenyképességét és továbbépíti karrierlehetőségeit — akár hazai, akár külföldi klubok figyelmébe kerülve. A mostani szereplés azt üzeni: a nem akadémiás háttér nem feltétlenül hátrány, ha a játékos elhivatott és alkalmas a gyors fejlődésre.
Következmények, kilátások
A vb-szereplés értéke nem csupán a helyezésben mérhető: egy kapus esetében a nemzetközi találkozók tapasztalata felbecsülhetetlen, különösen az intenzív válogatott programok és a felnőttmezőny felé vezető út kezdete szempontjából. Radics korábbi strandversenyei adtak neki nemzetközi rutint, de a teremküzdelmek új kihívásokat hoztak, amelyeken tapasztalatot gyűjtött.
Az, hogy a magyar csapat a nyolcadik helyen végzett, árnyalt képet ad a mostani korosztály potenciáljáról: vannak értékes játékosok, köztük egy vidéki, nem akadémiás kapus, akikre a jövőben is számíthat a szakvezetés. A következő lépés számára az lehet, hogy a nemzetközi és hazai szereplések sorát folytatva stabilizálja helyét a válogatottban, és tovább építse karrierjét a klubszinten is.
Radics története egyszerre inspiráló és figyelmeztető tanulság: a tehetség megtalálja az útját, de a fejlődéshez megfelelő lehetőség és támogatás szükséges. A kecskeméti kapus világbajnoki bemutatkozása azt jelzi, hogy a magyar kézilabda utánpótlása még ilyen kevésbé profilozott utak mentén is képes európai és világviszonylatban használható játékosokat adni.
