Pécs több városrészében évek óta visszatérő jelenség a nagy számú varjúkolónia: a hangos károgás, a madárürülék, a széthordott hulladék és a fákon megjelenő fészkek egyaránt rendszeres bosszúságot okoznak a lakóknak. A helyzetet nehezíti, hogy a madarak rendkívül alkalmazkodóképesek: ha egy helyet megfosztanak tőlük, rövid időn belül máshol telepednek meg.
Mi derült ki a felmérésekből?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület baranyai csoportja 2024-es felmérése alapján Pécsen mintegy 1 003 költőpár lehetett, ami nagyságrendileg magyarázza a városi problémák mértékét. A szervezet szakemberei szerint ezért nem feltétlenül az elűzés az elsődleges megoldás, hanem olyan intézkedések, amelyek hosszabb távon csökkentik az ember–madár konfliktust.
- Fő panaszok: hangos károgás, madárürülék, szemetelés és fákon kialakuló fészkek.
- Felmérés: 2024-ben mintegy 1 003 költőpár Pécsen.
- Javasolt irány: alternatív fészkelőhelyek kijelölése városon kívül, illetve hulladékhozzáférés csökkentése.
Hol alakítanának ki alternatív élőhelyet?
A szakmai javaslatok két helyet említenek Pécs környékén, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a varjak kevésbé zavaróbb telepeit betelepítsék: a köztemető déli erdősávja és a Tüskésréti út melletti nyáras. Ezek a területek a városi lakott övezetekhez képest távolabb esnek, így a zaj és a szennyezés hatása a lakóterületekre mérséklődne.
| Probléma | Javasolt intézkedés |
|---|---|
| Károgás, zaj | Áttelepített vagy kijelölt fészkelőhelyek városon kívül |
| Madárürülék, szennyezés | Rendszeres közterületi takarítás, hulladékzáró konténerek |
| Hulladékhoz való hozzáférés | Szelektív szemétszigetek, madárbiztos kukák |
Nem csak Pécset érinti a jelenség
A probléma nem egyedülálló: Szekszárdon és Dombóváron is visszatérő kérdés, hogy miként lehet úgy kezelni a városi varjúkolóniákat, hogy ne zavarják a lakosságot, ugyanakkor a védett madarak életfeltételei is biztosítottak legyenek. A közös tapasztalat, hogy a varjak a városi környezetben bőséges táplálékhoz és biztonságos fészkelőhelyhez jutnak, ezért rövid távon az elűzés ritkán hoz tartós eredményt.
A szakemberek ezért komplex intézkedéscsomagot javasolnak, amely a következő elemeket ötvözi:
- hulladékkezelés és közterület-rend fenntartása, hogy csökkenjen a madarak táplálékforrása;
- alternatív, városon kívüli fészkelőhelyek kijelölése és élőhelyfejlesztés;
- lakossági tájékoztatás és célzott beavatkozások, amelyek nem sértik a védett fajok jogos érdekeit.
Úgy tűnik tehát, hogy a varjak maradnak
Az áttelepítés vagy a fészkelés korlátozása különleges szakmai és jogi elbírálást igényel, mivel a varjak több helyen védett státuszú madárként szerepelnek. A helyi döntéshozóknak ezért mérlegelniük kell a környezetvédelmi előírásokat, a lakosság panaszait és a költség-haszon arányt egyaránt.
Pécsben a helyzet kezelése nemcsak biológiai, hanem városüzemeltetési kérdés is: a szemétszállítás módja, az utcák és parkok rendje, az oktatás és a közösségi szemléletformálás mind befolyásolja, mennyire vonzó egy város a varjak számára. A közeljövőben a városvezetés és a természetvédelmi csoportok közötti egyeztetések adhatják meg az irányt, hogy miként lehet élhetőbbé tenni a pécsi köztereket az emberek és a madarak számára egyaránt.
Amíg a megoldás kialakul, a pécsieknek türelemmel kell viseltetniük a madarak jelenléte iránt, ugyanakkor a helyi szereplők feladata, hogy a gyakorlatias, fenntartható és jogilag megalapozott lépéseket előkészítsék.
