A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025-re vonatkozó adatai szerint 76 641 orvos szerepelt az Orvosok Országos Nyilvántartásában, ami új rekordnak számít. Ugyanakkor a nyilvántartottak és a ténylegesen ellátásban dolgozók, illetve a működéshez szükséges és a betöltött orvosi állások közötti különbség tavaly tovább nőtt: egyetlen év alatt több mint kétezer betöltött orvosi állás tűnt el, és az egészségügy teljesében több mint négyzetre— (a forrás erre a részre kettévágott adatot tartalmaz)—több mint négyezer betöltött állás hiányzott 2024-ről 2025-re.
Nyilvántartottak száma növekszik, a tényleges ellátás csökken
A nyilvántartott orvosok száma az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett: 2010: 55 903, 2015: 63 460, 2020: 69 354, 2023: 73 686, és 2025-ben pedig a már idézett 76 641. A lakosságszámhoz viszonyított mutató is emelkedett: 2010-ben 10 000 lakosra 56 nyilvántartott orvos jutott, 2025-ben ez az érték 80,8 lett.
Ez a látszólag pozitív trend azonban nem tükrözi a valós ellátási kapacitást. A KSH adatai szerint 2025-ben kevesebben dolgoztak aktívan az egészségügyben: egy év alatt több mint ezer fővel csökkent a ténylegesen dolgozó orvosok száma. Ugyanakkor az adatbázisban szereplő regisztrált orvosok közül sokan nem feltétlenül vállalnak állandó, hazai ellátói munkát (például külföldi munkavégzés, nyugdíj, részmunkaidő, adminisztrációs státuszok miatt), amiből az a paradox helyzet adódik, hogy nő a papíron létező létszám, de csökken a betegeket ténylegesen ellátó orvosok száma.
Következmények a betegellátásban
A betöltetlen orvosi pozíciók növekedése rövid és középtávon is érzékelhető hatásokkal járhat: növekvő várakozási idők, kisebb rendelési óraszámok, továbbterhelődött ügyeletek és nagyobb kockázat a sürgősségi ellátáshoz való hozzáférésben. Az ellátórendszer működéséhez szükséges pozíciók és a ténylegesen betöltött állások közötti rést a KSH elemzése is kiemeli.
- Több mint kétezer betöltött orvosi állás tűnt el egy év alatt.
- Több mint ezerrel csökkent a ténylegesen dolgozó orvosok száma egy év alatt.
- Nagyobb lett a különbség a szükséges és a betöltött pozíciók között az egészségügyben.
Az adatsor rámutat: a regisztrációs szám önmagában nem ad teljes képet az ellátókapacitásról. Az adminisztratív regiszterekben szereplő név és a napi betegellátásban aktívan részt vevő orvosok köre nem feltétlenül esik egybe.
| Év | Nyilvántartott orvosok |
|---|---|
| 2010 | 55 903 |
| 2015 | 63 460 |
| 2020 | 69 354 |
| 2023 | 73 686 |
| 2025 | 76 641 |
Mire figyeljen a beteg?
Az ellátórendszerben bekövetkező strukturális változások a betegek számára közvetlenül megjelenhetnek az elérhetőségben és a várakozási időkben. Ezekben a helyzetekben különösen fontos, hogy az ellátást igénylők:
- előre tájékozódjanak a rendelési időkről és a beutalási rendről,
- súlyos vagy hirtelen rosszullét esetén a sürgősségi ellátást vegyék igénybe,
- krónikus betegség esetén rendszeres szakorvosi konzultációt tartsanak, és ne halogassák a kontrollvizsgálatokat.
A statisztikák azt mutatják, hogy az egészségügyi ellátórendszer kapacitásait nem csupán az orvosképzés és a regisztráció befolyásolja, hanem a tényleges munkaerő-piaci jelenlét, a munkakörülmények és a foglalkoztatási formák is. A KSH adatai világos jelzést adnak: a nyilvántartott számok növekedése nem helyettesíti az aktív, helyben elérhető szakellátást.
A helyzet kezelése komplex feladat, amely stratégiai személyzeti tervezést, a munkakörülmények javítását és a szolgáltatások szervezésének átgondolását igényli. A betegeknek érdemes előrelátónak lenniük, és szükség esetén szakorvosi tanácsért fordulniuk a rendelkezésre álló lehetőségekhez.
