A Medián legutóbbi, a HVG számára készült pártpreferencia-kutatása szerint a politikai térkép továbbra is a Tisza Párt és a Fidesz dominanciájáról szól, de a két tábor közötti különbség mérséklődött. A teljes népesség körében a Tisza támogatottsága 54 százalék, míg a Fideszé 22 százalék — a választani tudó és a részvételét biztosra ígérő rétegek körében a Tisza közel kétharmados, a Fidesz pedig valamivel a 25 százalék fölötti támogatottságot ér el.
Trendek és elmozdulások
A júliusi méréshez viszonyítva a kutatóintézet megállapítása szerint a Tisza párt támogatottsága a teljes népességen belül 3 százalékponttal csökkent, míg a Fidesz azonos mértékben erősödött. A Medián értelmezése szerint ez az elmozdulás részben a korábban a Tiszára szavazó, majd csalódott választók visszatérésével magyarázható, részben pedig a politikai érdeklődés mérséklődésére vezethető vissza.
A pártrendszer szűkülése
A felmérés rámutat: a hazai pártrendszer konszolidálódik. A Medián immár csak három, számottevő támogatottsággal bíró szereplőt azonosít: a Tiszát, a Fideszt és a Mi Hazánkot, amelyre a kutatás szerint a szavazatok 7–8 százaléka érkezhetne. Egyes korábbi, kisebbnek minősíthető formációk — így a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt — a mérés szerint elveszítették korábbi láthatóságukat: a DK-t már nem mérték 1 százalék körüli támogatottsággal, a Kétfarkút pedig az "egyéb" kategóriába sorolták.
| Párt | Támogatottság (teljes népesség) | Választani tudók / biztos szavazók |
|---|---|---|
| Tisza Párt | 54% | közel 66% |
| Fidesz | 22% | átlagosan > 25% |
| Mi Hazánk | — | 7–8% |
Közérzet és adminisztratív döntések hatása
Az intézet megállapítása szerint a választói figyelem és aktivitás csökkenése párhuzamosan halad a pártpreferenciák átrendeződésével, ugyanakkor a megkérdezettek többsége továbbra is optimistának mutatkozik: 60 százalék véli úgy, hogy jó irányba mennek az ügyek az országban. A felmérés külön kitért Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetőjének kinevezésére: a Medián szerint a döntés nem gyakorolt jelentős hatást a pártpreferenciák alakulására. A megkérdezettek többsége alkalmasnak tartotta Ungert a posztra, miközben mintegy egynegyed ellenezte kinevezését.
- A pártrendszer gyakorlatilag hárompólusúvá vált.
- A Tisza továbbra is vezet, de elveszített támogatói arányt.
- A Fidesz kisebb mértékben erősödött, lehetséges visszatérő bázissal.
Ezek az adatok rövid és középtávon is meghatározzák a politikai stratégiákat: az ellenzéki formációk számára a Tisza dominanciájának enyhülése kínál esélyt a verseny újrarendeződésére, míg a kormánypártnak a visszaáramló szavazók megtartása és a részvétel növelése jelent kihívást.
Fontos megjegyezni, hogy a Medián mérésében a pártpreferenciák mellett a választói részvétel várható aránya és a bizonytalanok eloszlása is jelentősen befolyásolhatja a tényleges választási eredményt. Amíg a biztos részvételre hajló rétegek aránya és összetétele nem stabilizálódik, addig a pártok közötti távolság a közvélemény-kutatásokban látottnál gyorsabban változhat.
Az elemzés fényében a politikai kommunikáció és a választói mobilizáció taktikája lesz az, amely rövid távon eldönti, a most látott elmozdulásokból melyik szereplő profitál. A Medián adatait más kutatásokkal összevetve lehet majd pontosabban megítélni, hogy az említett három szereplő mennyire képes fenntartani vagy növelni jelenlegi pozícióját a következő időszakban.
