Magyar kutatók szerint az időjárási adatok alapján akár három nappal előre előre jelezhető, mikor emelkedhet a kórházon kívüli szívmegállások száma — olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében. A tanulmányt a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Országos Mentőszolgálat kutatói készítették, és a Public Health folyóiratban jelent meg.
Mit találtak a kutatók?
A kutatás során több mint 114 000 kórházon kívüli szívmegállás esetet vetettek össze napi meteorológiai adatokkal 2018. november és 2023. december között. A vizsgált meteorológiai mutatók között szerepelt a levegő hőmérséklete, a szélsebesség, a légnyomás, a páratartalom és a levegőminőség.
Az elemzés főbb eredményei:
- Minden 1 °C-os átlaghőmérséklet-csökkenés — átlagosan 1,4 százalék növekedést hozott a napi kórházon kívüli szívmegállások számában.
- Télen jelentősen nagyobb a kockázat: a vizsgálat szerint télen közel 18 százalékkal több ilyen esemény fordult elő, mint nyáron.
- A gyors hőmérsékletváltozás, különösen az egynapi hőmérséklet-csökkenés, különösen jelentős hatású: az 5 °C-nál nagyobb napi lehűlés már riasztó jel lehet.
- Az időjárás hatása nem mindig azonnal jelentkezik: a növekedés hatóideje akár három nap is lehet.
„Akár három nappal előre jelezhető lehet az időjárási adatok alapján, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás” — olvasható a közleményben.
Következmények az egészségügyi ellátásra nézve
A kutatók szerint az időjárási előrejelzések észlelése és használata lehetővé teheti korai figyelmeztető rendszerek kialakítását, amelyek napokkal előre jelezhetik az akut ellátórendszer várható terhelését. Gyakorlati alkalmazások lehetnek:
- mentőszolgálati és kórházi kapacitástervezés időjárás-alapú riasztásokra,
- fokozott készenlét a hidegfrontok után bekövetkező napokban,
- célzott lakossági tájékoztatás és megelőző tanácsok a veszélyeztetett csoportoknak.
Az eredmények különösen fontosak lehetnek a krónikus szív- és érrendszeri betegeket gondozó orvosok, hozzátartozók és a sürgősségi ellátás számára, hiszen az előrejelzhető kockázatcsúcsokhoz igazított erőforrás-elosztás életeket menthet és csökkentheti a túlterheltséget.
Mit jelent ez a mindennapok számára?
Meteorológusként azt emelném ki: az időjárás nem csupán kültéri komfortérzetet alakít, hanem közvetlenül hat a halálozási és sürgősségi események mintázatára is. A kutatás szerint a hidegebb idő önmagában növeli a kockázatot, és a gyors lehűlés különösen veszélyes lehet. Ezért a következő gyakorlatias tanácsok indokoltak:
- Különösen figyeljenek a krónikus szívbetegek és hozzátartozóik a hidegfrontokra és a hirtelen lehűlésekre: ha előrejelzésben 5 °C-nál nagyobb napi hőmérséklet-csökkenés szerepel, érdemes fokozott figyelmet tartani.
- A megelőzés egyszerű lépései (megfelelő öltözködés, gyógyszerek rendszeres szedése, indokolatlan erőkifejtés kerülése) hideg időben különösen fontosak.
- Az egészségügyi szolgáltatóknak és a mentőszolgálatnak érdemes integrálniuk az időjárási riasztásokat a műveleti tervezésbe.
Az eredmények alátámasztják, hogy az időjárási adatok beépítése az egészségügyi kockázatkezelésbe ésszerű lépés: egyszerre növelheti az ellátás hatékonyságát és csökkentheti a váratlan események számát.
Az elemzés ugyanakkor nem azt állítja, hogy az időjárás önmagában okozza az összes kórházon kívüli szívmegállást: a kutatók több meteorológiai tényezőt és a levegőminőséget is figyelembe vették, és a hatások összetettek. Mégis az világos: a hideg és a gyors lehűlés markáns, mérhető kockázati tényezők, amelyek napokkal késleltetve is éreztetik hatásukat, ezért érdemes őket a tervezésben figyelembe venni.
