Vas megye egyik kisebb tava, a Merseváti-tó több helyen már csak iszapos, tőzegrétegek borította száraz mederré vált a nyár folyamán tapasztalható aszály miatt. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége legfrissebb közleménye szerint a vízszint olyan mértékben apadt, hogy a tó jelentős része gyakorlatilag kiszáradt.
Milyen veszélyeket rejt a kiszáradt meder?
A szövetség hangsúlyozza: a meder nem csupán száraz — a tőzeges-iszapos aljzat miatt a talaj járhatatlan lehet, és az iszap váratlanul beszakadhat. Emiatt biztonságosan vízijárművel sem lehet bejutni a területre, és a szakemberek sem vállalják a helyszíni munkát, ha az életveszélyes körülmények fenyegetnek. A szervezet egyértelműen felhívta a figyelmet arra, hogy önkéntes halmentést sem javasolnak.
„Az emberi élet és testi épség védelme az első.”
A fenti állítás a szövetség közleményében megfogalmazott alapelvet tükrözi: a veszélyes mederről érkező beavatkozási kísérletek több kárt okozhatnak, mint amennyit használnak. A jelen helyzetben a szakmai szervezet ezért elzárkózik a kockázatos beavatkozástól.
Mit tehetnek most a horgászok és a helyiek?
A szövetség gyakorlati tájékoztatást is adott a területi jeggyel rendelkezőknek. Akik a jegyükön a Merseváti-tavat választották (a jegyen szereplő sorszám: 8), átjelölhetik jegyükön egy másik, a jegyen felsorolt tóra a választást: az új vízterület sorszámát a korábbi 8-as szám fölé vagy mellé kell olvashatóan felírni, úgy hogy a 8-as továbbra is látható maradjon. A jegyet visszavinni az értékesítőhöz nem szükséges.
- Ne menjenek be a kiszáradó mederbe önkéntes halmentés céljából.
- Tartsák be a szövetség által jelzett átjelölési eljárást, ha területi jegyük érintett.
- Kerüljék a meder közelében történő kísérletezést és a nem szakemberek által végzett beavatkozásokat.
Lehetséges további lépések és a jövő
A közlemény szerint a tó állapotát folyamatosan követik. Amennyiben a víz teljesen eltűnik, megvizsgálják a meder karbantartási lehetőségeit olyan módon, hogy azok szabályosak és biztonságosak legyenek. A szervezet reménye, hogy a vízháztartás rendeződik, a vízellátás helyreáll, és a tó 2027 tavaszára ismét rendezett, halakkal betelepített állapotban fogadhatja a látogatókat.
Fontos azonban néhány érdemi korlát: a meder fizikai állapota és a tőzeges szerkezet miatt a mederkarbantartás nem minden esetben kivitelezhető gyorsan vagy költséghatékonyan. A helyreállításhoz szükséges beavatkozások — ha egyáltalán elvégezhetők — tervezést, engedélyezést és szakértői kontrollt igényelnek.
Tágabb kontextus: aszály és vízgazdálkodás
A Merseváti-tó helyzete a régiót sújtó aszály hatásainak egy példája. A csapadékhiány és a megnövekedett párolgás csökkenti a felszíni vizek utánpótlását, különösen a kis, zárt vízterek esetében. A tőzeges medrek különösen érzékenyek arra, hogy a víz elvonulása után a talaj szerkezete és vízvisszatartó képessége megváltozik.
Az érintett vízterek megőrzéséhez hosszabb távú vízgazdálkodási intézkedésekre, a táji vízvisszatartás erősítésére és a klímaváltozáshoz igazodó tervezésre lesz szükség. Helyben ez gyakran kis léptékű beavatkozások kombinációját jelenti: csapadék visszatartó megoldások, a befogadó vízfolyások kezelésének optimalizálása, illetve a haltelepítési és horgászati tervek rugalmasabb tervezése.
A mostani helyzetben a legfontosabb rövid távú következetés a személyi biztonság elsőbbsége és a szakmai javaslatok betartása. A helyi horgászszervezet folyamatosan figyeli a folyamatot, és amint változás áll be a vízszintben, információval szolgálnak a további teendőkről.
