A VoWoCo nemzetközi program, amelyet az Erasmus+ finanszíroz, a magyar, olasz, portugál és török vállalkozónők készségeit mérte fel; a projektet a BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület koordinálja, és a magyar oldalon a Pannon Egyetem is részt vesz benne. A kutatás eredményei eltérnek a megszokott feltételezésektől: a listák élén nem a könyvelés vagy a pénzügyi tervezés, hanem a kapcsolatépítés és a társas érzékenység szerepelnek.
Kevesebb hálózat, nagyobb rugalmasság
A projekt kutatói szerint a magyar női vállalkozókra jellemző, hogy kevesebb kapcsolati és társadalmi tőkére támaszkodnak, mint a másik három vizsgált országban élők. Ennek hátterében elsősorban társadalmi és történelmi gyökerek állnak: a nők sokszor kisebb üzleti háttérrel indulnak, mert a nagyobb családi szerepvállalás és a gondoskodási feladatok miatt más pályán mozognak.
„Ez összefügg a hálózati hiányosságokkal, valamint azzal, hogy sok nő a munka, a család és a gondoskodási terhek mellett válik vállalkozóvá. Emiatt az üzleti kapcsolatépítés külön fejlesztendő erőforrás”
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar vállalkozónők gyakran fordított sorrendben építkeznek: előbb megérkeznek az első megrendelések, és csak utána születik tudatos terv a pénzügyekről vagy a marketingről. A siker így ritkán a kifinomult üzleti terven múlik, sokkal inkább azon, hogy az induló vállalkozónő képes-e bizalmat teremteni, jól kommunikálni és mozgósítani a meglévő kapcsolatait.
- Mentori támogatás keresése és ajánlások kérése
- Magabiztos tárgyalási viselkedés
- Részvétel szakmai közösségekben
Ezek a viselkedésminták a projekt szerint gyakran pótolják a hiányzó pénzügyi tudatosságot a kezdeti szakaszban, de hosszabb távon kockázatot jelentenek a fenntarthatóság és a növekedés szempontjából.
Munkaerőpiaci adatok, amelyek sokat elárulnak
A VoWoCo-fejlemények értelmezését segíti egy fontos statisztika: a KSH 2024-es adatai szerint a 15–64 éves magyar nők 6,1 százaléka dolgozott részmunkaidőben, míg az EU-átlag ennél jóval magasabb, 27,8 százalék. Ez azt jelenti, hogy az uniós átlag közel négyszerese a hazainak, ami kevesebb rugalmasságot és kevesebb részmunkaidős lehetőséget jelez a magyar nők számára — és ez hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan az önálló vállalkozás útját válasszák.
| Mutató | Magyarország | EU-átlag |
|---|---|---|
| Részmunkaidős foglalkoztatás, nők (15–64 év) | 6,1% | 27,8% |
Konzekvenciák és teendők
A VoWoCo eredményei gyakorlati következtetésekkel szolgálnak: amennyiben a cél a női vállalkozások fenntartható növekedése és a foglalkoztatás bővítése, a hangsúlyt érdemes a hálózatépítés és a társas készségek fejlesztésére helyezni, nem csak a hagyományos pénzügyi ismeretekre. A tanácsadás, mentorprogramok és szakmai közösségek támogatása olyan beavatkozások lehetnek, amelyek csökkentik a kezdeti kapcsolati hátrányokat.
Rövid távon a vállalkozónők számára kulcsfontosságú a mentorokhoz fordulás, az ajánlások gondos kérése és a tárgyalási készségek fejlesztése. Hosszabb távon pedig a munkaerőpiaci rugalmasságot növelő intézkedések — például a részmunkaidős foglalkoztatás ösztönzése — mérsékelhetik azt a nyomást, amely sok nőt a vállalkozásba kényszerít előremenekülésként.
A VoWoCo vizsgálata rávilágít, hogy a női vállalkozói szerep nem csupán egyéni döntés, hanem a társadalmi szerepekből és munkaerőpiaci struktúrákból fakadó választás eredménye. Ennek ismeretében a kormányzati, egyetemi és civil szereplők célzott együttműködése lehet a leghatékonyabb eszköz a női vállalkozások támogatására.
