A tavaszi fagyok, a nyári aszály és a kiadós kánikula súlyosan gyengítették az idei méztermést Somogy megyében; a helyi méhészek szerint sok helyen elmarad a megszokott hozam, és a termelők megélhetése is veszélybe került. Országosan évente körülbelül 40 000 tonna mézet állítanak elő, ebből pedig a somogyi részarány a források szerint 8–10 000 tonna.
Eltérő évjárat: lokális különbségek a megyében
A Zselici Méhész Egyesület elnöke részletesen beszélt az idei év jellegzetességeiről: bár a hársfák virágzása kezdetben ígéretesnek tűnt, a később beköszöntő 30–40 Celsius-fokos hőség pár nap alatt elfonnyasztotta a virágokat, így a nektárhozam hirtelen leesett. Hasonlóan az akácnál is gyenge-közepes évet regisztráltak, ám a megye belső területein kisebbek, ezzel szemben máshol kiemelkedő hozamokat is mértek — az eloszlás tehát rendkívül szórt.
A tavaszi időjárás is közrejátszott: a fagyzugos völgyekben előfordult talajmenti fagy, ami a virágrügyek pusztulásához vezetett. A júniustól júliusig tartó napraforgóvirágzás időben és intenzitásban is változatos volt a vetési időpontok alapján, ezért a vándorló méhészeteknek egyenetlenek voltak a lehetőségeik.
„A nehézségek folyamatosak az ágazatban. A magyar méhészek többet termelnek, mint amit a hazai fogyasztók megvesznek. Túlkínálat van a mézből, és a felvásárlási árak az európai árakhoz igazodnak és ez nem jó, mert az olcsó, silány kínai méz leviszi az árakat.” — mondta Mészáros János, a Zselici Méhész Egyesület elnöke.
Gazdasági nyomás: árak, valuta és import
A természeti adottságok okozta hozamcsökkenés mellett komoly piaci kihívásokkal is szembe kell nézniük a somogyi méhészeknek. A források szerint az erős forint és a nemzetközi árak hatása a felvásárlási árakat lefelé nyomja. Emellett a kínai olcsó import a magyar piacra gyakorolt hatása további árversenyt teremt, amelyet a helyi termelők hátrányosnak éreznek.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kezdeményezett lépéseket annak érdekében, hogy szabályozzák az importdömpinget és a behozatallal kapcsolatos eljárásokat — a cél a tisztességes verseny és a minőség védelme.
Mit jelent ez a fogyasztónak és a helyi közösségnek?
Somogyban a méhészet nemcsak gazdasági tevékenység: helyi identitás és turisztikai vonzerő is. A zselici hársméz és a somogyi akác ismert termékek, amelyek a helyi piacokat és a balatoni nyaralóhelyeket is ellátják. Ha az idei hozam tartósan alacsony marad, az befolyásolhatja a boltok polcait és a nyári kínálatot a turisztikai szezon idején.
A megye méhállományára vonatkozó adatok szerint Somogyban a méhcsaládok száma 20 000–30 000 között mozog, és a megyei méhészek száma mintegy 2 000. Ezek a számok azt mutatják, hogy a térség országos szinten is jelentős szereplője a magyar méhészetnek.
| Mutató | Érték (forrás szerint) |
|---|---|
| Országos éves méztermelés | 40 000 tonna |
| Somogyi termelés | 8–10 000 tonna |
| Méhcsaládok Somogyban | 20 000–30 000 |
| Méhészek száma Somogyban | 2 000 |
Mit tehetnek a termelők és a vásárlók?
- A méhészek részéről stratégiai rugalmasságot igényel a vándorlás és a szaktanácsadás kihasználása; a csapadékmentes területekre helyezett kaptárak hátrányban vannak.
- Az együttműködés és a helyi termékmarketing erősítése segíthet abban, hogy a somogyi mézek megőrizzék piaci presztízsüket.
- A fogyasztók oldaláról a helyi, nyomon követhető eredetű mézek vásárlása támogatja a térségi termelőket és csökkenti az olcsó, bizonytalan minőségű import versenyelőnyét.
Az idei év megmutatta, hogy a méhészet sérülékeny a változó klíma és a piaci nyomások összhatására. A somogyi termelők helyzete immár nem csak a kézműves biodiverzitásról szól, hanem arról is, hogy miként birkózik meg a helyi gazdaság a globális kihívásokkal.
