Élete és pályája a gyáli iskolákban
Gyál hagyománya szerint az augusztus 20-i városi ünnepségen adták át a település legmagasabb elismerését: a Gyál Város Díszpolgára címet. Idén a kitüntetést Kovács Istvánné, Molnár Aranka kapta meg, a kitüntetést Pápai Mihály polgármestertől és Nagy József Elek alpolgármestertől vette át a díjazott – számolt be a város honlapja.
Molnár Aranka 1941-ben született. Szülei nehéz körülmények között nevelték; édesapját hároméves korában veszítette el, édesanyja szövőgyári munkásként biztosította a család megélhetését. Tanulmányait a gyáli Rákóczi iskolában kezdte, ahol kiváló eredményeivel korán kitűnt.
Tanulmányok és pályakezdés
Tanulmányait az ócsai gimnáziumban folytatta, majd 1961-ben felvételt nyert a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára. 1964-ben diplomázott magyar–orosz–testnevelés szakos tanárként. Pályakezdőként visszatért Gyálra, és a Rákócziban kezdett tanítani – a városi beszámoló szerint már az első évektől jellemezte őt kiemelkedő munkabírás, elhivatottság és szervezőerő.
| Év | Megjegyzés |
|---|---|
| 1941 | Született |
| 1961 | Felvétel a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára |
| 1964 | Diploma: magyar–orosz–testnevelés |
| – | Visszatérés a Rákóczi iskolába tanárként |
| – | Ady Endre Általános Iskolában igazgatóhelyettes, majd 15 évig igazgató |
Iskolai és közösségi tevékenység
Pedagógusként nemcsak tananyagot adott át: a városi közlemény szerint sportversenyeket, házibajnokságokat szervezett, és az első gyáli kézilabdacsapatban is vezető szerepet vállalt. Emellett magyartanárként színjátszókört indított, és iskolai gálák, Ki mit tud?-ok, valamint számos közösségi rendezvény szervezése fűződik a nevéhez.
Később az Ady Endre Általános Iskolában előbb igazgatóhelyettesként, majd tizenöt éven át igazgatóként dolgozott. A városi közlemény kiemeli, hogy vezetőként mindig a közösségformálást, a tanulók önbizalmának és közösségi készségeinek fejlesztését helyezte előtérbe.
Mit jelent a díj a helyi közösség számára?
A díszpolgári cím célja, hogy elismerje azokat, akik kiemelkedő munkájukkal, egész életművükkel és önzetlen áldozatvállalásukkal szolgálták a helyi közösséget – fogalmaz a városi tájékoztatás. A díjazás üzenete ugyanakkor a jövő generációinak is szól: a példamutató emberi magatartást állítja követendő mintaként.
- A kitüntetés formálja a helyi identitást: elismeri a közösséget építő szereplőket.
- Kovács Istvánné pályája rámutat: a helyi oktatás és közösségi élet közötti kapcsolat meghatározó.
- A díj növeli a pedagógusi hivatás presztízsét Gyálon, ami különös jelentőséggel bír a diákok és szülők szemében.
„Hiszen ezt a várost együtt építettük. És együtt fogjuk tovább építeni.”
Ez a mondat, amelyet a polgármester az ünnepi beszédben elmondott, jól ragadja meg a díj helyi kontextusát: nem csupán egy személy érdemeit ismeri el, hanem arra is emlékeztet, hogy a település fejlődése kollektív teljesítmény. A díjazott pedagógiai munkája, vezetői évei és közösségszervező tevékenysége a helyiek életét és a város iskoláinak arcát alakította.
Gyálban az augusztus 20-i rendezvényen elhangzott visszatekintés a város elmúlt időszakának fejlesztéseire is kitért: megújult utak és járdák, fejlettebb közlekedési infrastruktúra, korszerűbb óvodák, bővülő egészségügyi ellátás és új sport- illetve közösségi létesítmények is szerepelnek a polgármester felsorolásában. A hangsúly azonban a közösségen maradt: a helyi pedagógusok, egészségügyi dolgozók, vállalkozók és civilek munkája az, ami a várost működteti és építi tovább.
A díszpolgári cím átadása formális elismerés, ugyanakkor a helyi közösség emlékezetében is markáns jelzés: egy életpálya, amely a gyermekeink mindennapi iskolai élményeit, a helyi sport és kulturális programok kínálatát, valamint az iskolák vezetését meghatározta, most hivatalosan is a város történetének részévé vált.
