A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított az SD Kft. által forgalmazott Vertim nevű étrend‑kiegészítő reklámozása miatt, miután a hatóság megtévesztő kommunikációs elemeket és nem kellően alátámasztott egészségre vonatkozó állításokat észlelt — közölte a Kisalföld a GVH közleményére hivatkozva.
Milyen állítások voltak a vizsgálat középpontjában?
A GVH megvizsgálja, hogy a termék népszerűsítése során alkalmazott üzenetek megfeleltek‑e a fogyasztókkal szembeni követelményeknek, illetve alkalmasak voltak‑e a vásárlói döntés érdemi befolyásolására. A hatóság szerint a cég olyan, az ágazati szabályozásnak nem megfelelő állításokat tett közzé, amelyek a termék súlycsökkentő hatására és egészségügyi előnyeire vonatkoztak.
Reklámokban szereplő példák a GVH közlése szerint:
- „2 hónap alatt 8 kilót”
- „36 kilótól szabadult meg a Vertim testsúlycsökkentő mátrix segítségével”
- egyéb, a méregtelenítést vagy egészségjavítást sejtető üzenetek, amelyek nem feleltek meg az irányadó ágazati szabályoknak
„a vállalkozás a termék népszerűsítése során több olyan állítást is megfogalmazott, amelyet a versenyhatóság vizsgálat tárgyává tett”
Mi a GVH célja az eljárással?
A versenyfelügyeleti eljárás elsősorban azt hivatott tisztázni, hogy a cég állításai mögött rendelkezésre álltak‑e megfelelő bizonyítékok, illetve hogy a kommunikáció alkalmas volt‑e a fogyasztók megtévesztésére. A hatóság kiemelte: különösen aggályosak azok az üzenetek, amelyek a fogyást ütemére és mértékére vonatkoznak, mert az ilyen jellegű, bizonyítékokkal nem alátámasztott ígéretek megtéveszthetik a vásárlókat és torzíthatják a versenyt a piacon.
Szélesebb tendencia: egyre több kérdéses étrend‑kiegészítő
A GVH esete illeszkedik ahhoz a nemzetközi és hazai tapasztalathoz, hogy egyre gyakrabban derül ki: bizonyos étrend‑kiegészítők reklámjaiban hangoztatott hatások nem felelnek meg a valóságnak vagy nincsenek megfelelően bizonyítva. A hatósági eljárások célja egyrészt a fogyasztók védelme, másrészt a szabályozott, ellenőrizhető piac fenntartása.
Fontos hangsúlyozni, hogy az étrend‑kiegészítők és a gyógyszerek között jogilag és kommunikációs szempontból éles a határvonal: a kiegészítők nem hozhatnak gyógyító vagy betegséget kezelő állításokat, és nem ígérhetnek garantált vagy konkrét, gyors fogyást anélkül, hogy erre hiteles bizonyítékok állnának rendelkezésre.
Mit tehetnek a fogyasztók?
Szakorvosi konzultáció nélkül nem érdemes sikert ígérő reklámokra alapozni testsúlycsökkentési terveket. Ajánlott:
- kritikusan vizsgálni a termékek hirdetéseit és ellenőrizni, van‑e független bizonyíték a fogyasztott készítmény hatására;
- orvossal vagy dietetikussal megbeszélni a testsúlykezelés módját, különösen, ha jelentős fogyás a cél;
- előnyben részesíteni a bizonyítékokon alapuló, életmód‑ és táplálkozási tanácsokat a gyors, csodának tűnő megoldások helyett.
A GVH eljárásának eredményéről a hatóság később ad tájékoztatást. Addig is a hatóság felhívta a vállalkozások figyelmét arra, hogy az egészségre vonatkozó állításokat minél körültekintőbben, a jogszabályoknak és a tudományos bizonyítékoknak megfelelően fogalmazzák meg.
Kapcsolódó szemlélet: az étrend‑kiegészítők nem helyettesítik a személyre szabott orvosi ellátást; a fogyás és egészség javítása biztonságosabban, szakember segítségével érhető el.
