Az endometriózissal élő nők átlagosan évi 1 757 euró, vagyis nagyjából 640 000 Ft jövedelemkieséssel számolhatnak a Semmelweis Egyetem új vizsgálata szerint, amely a betegséggel élők munkahelyi teljesítményét és hiányzásait elemezte.
Mit mértek a kutatók?
A tanulmány közép-kelet-európai léptékben is az eddigi egyik legnagyobb: 566 endometriózissal élő és 447 kontroll résztvevő adatait dolgozták fel. Nemzetközileg elfogadott kérdőívekkel vizsgálták a munkateljesítményt, a munkából való hiányzást és az általános munkaképességet.
A vizsgálat eredményei a következők voltak:
- Negyedéves (4 hetes) kiesett munkaórák: az endometriózissal élők átlagosan 12,7 óra kiesést jelöltek meg, a kontrollcsoporté 5,7 óra.
- Rossz munkaképesség: az érintettek 42%-a tartozott ebbe a kategóriába, a kontrollcsoportban ez az arány 17,9%.
- Éves jövedelemkiesés: a kutatók a kiesett munkaidő alapján átlagosan 1 757 euró-ra becsülték az éves veszteséget, ami átszámítva nagyjából 640 000 Ft évente; ez az összeg a magyar átlagkereset környékének felel meg.
| Mutató | Endometriózis | Kontroll |
|---|---|---|
| Kiesett munkaórák (4 hét) | 12,7 óra | 5,7 óra |
| Rossz munkaképesség aránya | 42% | 17,9% |
| Éves átlagos jövedelemkiesés | 1 757 EUR (~640 000 Ft) | |
Milyen következményekre világít rá a kutatás?
A szerzők hangsúlyozzák, hogy az endometriózis hatása nem kizárólag egészségügyi kérdés: a betegség általában a nők életének aktív, munkavállalási időszakában jelentkezik, így hosszabb távon befolyásolhatja a karrierépítést és a családi pénzügyi stabilitást is. A tanulmány is rávilágít arra, hogy a vizsgálatban szereplő becslés csak a hiányzásokból eredő közvetlen jövedelemkiesést vette figyelembe — a csökkent munkateljesítményből (presenteeism) és az egészségügyi költségekből adódó további terheket nem számolták bele.
„Az endometriózis hatása nemcsak egészségügyi, hanem komoly társadalmi és gazdasági kérdés is. A betegség a nők életének egyik legaktívabb időszakában jelentkezik, ezért a munkavállalásra, a karrierépítésre és a hosszú távú anyagi biztonságra is hatással lehet” – mondta dr. Balogh Dóra, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának adjunktusa.
Az endometriózis előfordulása a reproduktív korú nők körében világszerte körülbelül 10%. A betegség során a méhnyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül helyezkedik el, ami krónikus kismedencei fájdalmat, fájdalmas menstruációt, kimerültséget és akár meddőséget is okozhat. A tünetek gyakran hosszú éveken át fennállnak, mielőtt diagnózist állítanak fel, ami további késedelmet és költséget eredményezhet.
Mi következik ebből a gyakorlatban?
A kutatók eredményei mellett a gyakorlat szintjén is kérdések merülnek fel: milyen munkáltatói intézkedések, egészségügyi ellátási utak és szakmai támogatás segíthetik az érintetteket? A vizsgálat szerint a nők számára fontos lenne a menstruációs szabadság és a rugalmas munkavégzés, amelyek csökkenthetik a kieséseket és mérsékelhetik a munkateljesítmény romlását.
Fontos hangsúlyozni: az érintettek számára a személyre szabott, szakorvosi kivizsgálás és kezelés a leghatásosabb út a tünetek mérséklésére. A társadalmi és munkahelyi támogatások pedig kiegészíthetik az orvosi beavatkozásokat, hogy a nők ne veszítsék el megélhetésüket és munkaképességüket a betegséggel járó terhek miatt.
A tanulmány adatai az egészségpolitikai döntéshozók és munkaadók számára hasznos alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy integrált megoldásokat dolgozzanak ki az endometriózissal élők támogatására.
