A termőföld ára tovább nőtt az országban, és ez a folyamat Somogy megyét sem hagyja érintetlenül: a legfrissebb adatok szerint a hazai hektáronkénti átlagár közelíti a 2,5 millió forintot, miközben az országos növekedés üteme 2025-re 3,3 százalék volt – derül ki az MBH Jelzálogbank Termőföldindexéből.
Mi hajtja az árakat?
A kutatás szerzői szerint ma már nem csupán a talaj minősége vagy az aranykorona-érték határozza meg egy terület értékét. Kulcsszerephez jutott a vízellátottság és az öntözhetőség: ahol biztosabb a csapadékellátás vagy rendelkezésre állnak öntözési lehetőségek, ott a föld felértékelődése gyorsabb. Emellett a mezőgazdasági támogatások biztonsági hálót nyújtanak: a szakmai elemzés szerint a támogatási keret nagysága körülbelül 650 milliárd forint.
Regionális különbségek — hol drágább a föld?
A Dél-Dunántúl a rangsor élmezőnyéhez tartozik: a régió a második legértékesebb területek közé sorolható az országon belül. Bár az észak-alföldi megyék vezetik a listát, például az Észak-Alföldön a hektáronkénti átlagár eléri a 2,84 millió forintot, a Dél-Dunántúl és így Somogy is kapós a tőkeerős befektetők és a helyi gazdák körében.
Ugyanakkor nem egységes a kép: a tartósan csapadékszegény, aszálytól sújtott területeken, például bizonyos alföldi megyékben, a korábbi mértékű drágulás megtorpant. Ezzel szemben az öntözési lehetőségekkel és jobb vízgazdálkodással rendelkező megyei területek értéke dinamikusan nő.
Mit jelent ez a somogyi gazdáknak?
A földárak emelkedése egyszerre kínál lehetőséget és kockázatot a megyében gazdálkodóknak. Azok, akik saját birtokukat kívánják növelni, szembesülhetnek azzal, hogy egyre nagyobb tőkét kell bevonniuk a vásárláshoz. Ugyanakkor a meglévő földtulajdon értéke emelkedhet, ami likviditási eszközként szolgálhat családi gazdaságok számára.
A változó árképzés különösen érzékenyen érinti a fiatal gazdákat és a kezdő vállalkozókat, akiknek nehezebb tőkét előteremteniük a belépéshez. A helyi gazdaságok szemszögéből fontos kérdés az is, hogy a külső, tőkeerős befektetők bevonása milyen hatással lesz a földhasználat hosszú távú fenntarthatóságára és a helyi élelmiszer-termelésre.
- Vízellátottság: elsődleges értékmérő a vevők szemében.
- Támogatási rendszer: a 650 milliárd forintos keret stabilitást ad a piacon.
- Regionális eltérések: nem minden megyében folytatódik egyformán a drágulás.
Mit érdemes figyelniük a somogyi gazdáknak?
A gazdálkodóknak érdemes mérlegelniük az öntözési beruházások megtérülését, a pályázati lehetőségeket és a hosszú távú hasznosítási terveket. A földvásárlás most vonzó lehet befektetési szempontból, de a rövid távú piaci kilengések kockázatot is rejtenek magukban. Aki kelletlenül ad el földet, az elveszítheti a jövőbeni termelési potenciálját; aki vásárol, annak a finanszírozást, a földhasználat fenntarthatóságát és a talajvédelmet egyszerre kell szem előtt tartania.
| Mutató | Adat |
|---|---|
| Országos átlagár (hektáronként) | közel 2 500 000 Ft |
| Országos növekedés (2025) | 3,3% |
| Észak‑Alföld átlagára | 2 840 000 Ft/ha |
Somogy konkrét hektárárát a jelentés nem nevezte meg pontosan, de a helyzet egyértelmű: a Dél‑Dunántúlra, így a megyére is hat a kereslet növekedése, különösen azokra a területekre, amelyek jobb vízgazdálkodási adottságokkal rendelkeznek. A helyi szereplőknek érdemes követniük a piac alakulását, és mérlegelniük, hogy a fejlesztési források bevonásával hogyan növelhetik földjeik értékét fenntartható módon.
A földpiac alakulása nemcsak gazdasági kérdés: hosszabb távon befolyásolja a vidék jövőjét, a helyi élelmiszer-ellátást és a tájgazdálkodás irányát is. Somogyban most minden érintett — a kisgazdától a befektetőig — döntési helyzetben van, hogy hogyan alkalmazkodik a változó árviszonyokhoz.
