Az Európai Bizottság megbízásából készült legfrissebb Eurobarométer-felmérés alapján javult a fizikai aktivitás szintje az uniós tagországokban: a felmérés szerint a nem sportoló európaiak aránya 45 százalékról 39 százalékra csökkent, miközben a hetente többször mozgók aránya 32 százalékról 38 százalékra, a naponta sportolóké pedig 6 százalékról 9 százalékra emelkedett a 2022-es adatokhoz képest.
Mit akarunk elérni mozogással?
A brüsszeli közlemény kiemeli, hogy a válaszadók leggyakoribb indítékai a mozgásra az egészségmegőrzés és a pihenés. A felmérés konkrét motivációi és kedvelt helyszínei a következők:
- Fizikai egészség javítása vagy fenntartása: 44 százalék
- Pihenés, feltöltődés: 39 százalék
- Mentális egészség javítása: 26 százalék
- Kedvelt mozgásterek: parkok és szabadtéri területek 47 százalék; egészségügyi és fitneszlétesítmények 33 százalék
„A testmozgást választó európaiak fő motivációja a fizikai egészség javítása vagy fenntartása (44 százalék) és a pihenés (39 százalék).”
Kik mozognak többet — és kik kevesebbet?
A válaszok között markáns társadalmi különbségek is kirajzolódnak: a fiatalabb korosztályok, a magasabb iskolai végzettségűek és azok, akik kevesebb anyagi nehézséggel küzdenek, jellemzően többet sportolnak. Ezzel szemben az idősebbek és a nyugdíjasok ritkábban vesznek részt rendszeres mozgásban. Nemek közötti eltérések léteznek, de ezek általában mérsékeltek: a férfiak valamivel nagyobb valószínűséggel végeznek testmozgást.
| Tevékenység | 2022 | Most |
|---|---|---|
| Nem sportolók | 45% | 39% |
| Hetente többször mozogók | 32% | 38% |
| Naponta sportolók | 6% | 9% |
Mi a jelentősége Magyarország számára?
Az európai tendenciák Magyarországon is releváns intézkedési pontokat jelölnek ki. A fizikai aktivitás növelése közvetlenül csökkentheti a krónikus betegségek — például a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatok — kockázatát. Ugyanakkor a felmérés rávilágít, hogy a mozgásban meglévő társadalmi egyenlőtlenségek kezeléséhez nem elég az egyéni motiváció erősítése: szükséges a hozzáférés, az anyagi és infrastrukturális feltételek javítása is.
Az eredmények alapján különösen fontos:
- parkok és szabadtéri sportterek fenntartása és fejlesztése, mivel a legnépszerűbb mozgásterek közé tartoznak;
- olcsó vagy ingyenes közösségi és prevenciós programok bővítése, hogy a kevesebb anyagi lehetőséggel élők is könnyebben mozoghassanak;
- idősebb korosztálynak, illetve krónikus betegeknek szánt, szakmailag megalapozott mozgásprogramok elérhetővé tétele.
Kockázatok és teendők
A fizikai aktivitás növekedése önmagában kedvező, de nem helyettesíti a személyre szabott orvosi tanácsot. Különösen krónikus betegségek vagy mozgásszervi problémák esetén a szakemberrel való konzultáció elengedhetetlen — az ideális mozgásforma és terhelés megválasztása orvosi, gyógytornász vagy képzett edző irányítása mellett történjen.
Összességében az Eurobarométer aktuális adatai arra utalnak, hogy az európai társadalom egy része sikeresen emeli aktivitási szintjét, de a javulás egyenlőtlenül oszlik meg. A politika, az egészségügyi szolgáltatók és az önkormányzatok közös feladata, hogy a mozgás előnyeit szélesebb körben hozzáférhetővé tegyék, különös figyelmet fordítva a hátrányos helyzetű csoportokra és az idősekre.
Az egészséges életmódra törekvés pozitív hatásai hosszú távon csökkenthetik az egészségügyi rendszer terheit és javíthatják az életminőséget — de ehhez koherens, társadalmi szempontból érzékeny intézkedésekre van szükség. A személyes döntés támogatásához továbbra is fontos a szakértői tanácsadás és az elérhető, biztonságos sportlehetőségek biztosítása.
